A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei.

A primer központi idegrendszeri vasculitis ritka, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, amely az agy kis és közepes méretű ereit érinti, súlyos neurológiai károsodásokat okozva. 

Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

A derékfájás komplex fájdalom szindróma, kialakulásában a hagyományos nociceptív mechanizmusok mellett jelentős neuropáthiás és nociplasztikus komponensek is szerepet játszanak. A neuropáthiás fájdalom alul kezelt és alul diagnosztizált, ami kihívást jelent a hatékony kezelésben és jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

Az SM-betegeket gyakran vádolják meg azzal, hogy lusták, pedig esetükben idegrendszeri okai vannak a kóros fáradékonyságnak – hangzott el az Országos SM Napon.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.

A hvg.hu szerint ígéretes eredményekre jutott egy ausztrál kutatócsoport egerekkel folytatott kísérleteik során.

Olyan, a szkizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését.