A cukorbetegség korunk egyik leggyorsabban terjedő népbetegsége. Magyarországon több mint 1 200 000 cukorbeteg él, és legalább 20%-nak van valamilyen szemészeti szövődménye.

Reprezentatív szűrővizsgálatokat kellene végezni a vérzsír-, vérnyomás-, vércukorszintek tekintetében – emelte ki lapunknak az ESC 2025 Kongresszusa témái közül dr. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatokat jellemzően későn ismerik fel, ami rontja a kezelési lehetőségeket.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

A megfelelő minőségű ivóvízszolgáltatás mellett is vannak olyan területek, amelyek ellátatlanok, sérülékenyek és megfizethetőségi problémák is akadnak.

A magyar ortetikai-protetikai ágazat hosszú ideje forráshiányos, és mára az európai rangsor alsó harmadába süllyedt. 

Én a dobogón szeretek állni, lehetőleg a legfelső fokán – fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 című, budapesti rendezvényén, ahol arról beszélt, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerének alapjai megvannak Magyarországon.

A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók?

A 21. században a halhatatlanság már nem pusztán filozófiai eszme, hanem befektetési trend. Miközben egyes tudósok még mindig azon vitáznak, vajon visszafordítható-e az öregedés, a Szilícium-völgy milliárdosai már nem kérdeznek, hanem cselekednek. A hosszú és egészséges élet ígérete mágnesként vonzza a befektetőket is.