A myastheniára jellemző fluktuáló izomgyengeség, fáradékonyság a kórkép legjellegzetesebb, a terápiás döntéseinket alapvetően meghatározó tünete. Ugyanakkor a betegek számára az egyik legkínzóbb és igen gyakori tünettel, a generalizált fáradékonysággal keveset foglalkozunk. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű.
Miközben a dohányzás visszaszorulásával csökken a klasszikus fej-nyaki tumorok előfordulása, a HPV-asszociált oropharyngealis daganatok száma folyamatosan emelkedik. Számos országban a vírus már megelőzte a dohányzást mint vezető kockázati tényezőt ebben a daganattípusban.
Az allergia napjainkra az egyik legelterjedtebb népbetegség lett: sokak mindennapjait keseríti meg az állandó tüsszögés, az orrfolyás, a szemviszketés.
A gyógyszer nemcsak kiválthatja a kórházi ellátást, hanem olyan betegek számára is alternatíva lehet, akik állapotuk miatt évekig kiszorultak a kezelésből.
Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.
A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.