A Magyar Kórházszövetség idei kongresszusán átadták a szervezet elismeréseit a hazai egészségügy és kórházügy meghatározó szakembereinek, valamint a kiemelkedő szakmai és innovációs teljesítményt nyújtó tagkórházaknak.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A tüdőfibrózis kezelésében az EB engedélye több mint egy évtized után az első új terápiás lehetőséget jelenti idiopátiás tüdőfibrózis és több mint öt év után az elsőt progresszív tüdőfibrózis esetén az Európai Unióban.

Az elemzés szerint minden egy Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát.

Az egészségügyi miniszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel 2027. január 1-ére halasztotta a gyógyszerészek vényírási lehetőségét.

Első alkalommal rendezett betegképviseleti fórumot a NEAK/OEP. A cél a közvetlen párbeszéd elindítása volt az egészségbiztosító és a betegeket, betegcsoportokat képviselő szervezetek, személyek között.

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. A Magyar Rákellenes Liga idén is biciklis felvonulással hívja fel a figyelmet a betegség megelőzésére, a daganatos betegségek általános tüneteinek fontosságára, valamint az onkoszorongás jelenségére.

A Kommunikáció súlyos betegekkel, különös tekintettel az életvégi helyzetekre című képzést a Magyar Hospice Alapítvány 2026 októberében harmadik alkalommal rendezi meg.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket.