Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. eddig 306 millió forinttal segítette a magyar kórházakat.

Több megkeresését kaptunk egy orvossal kapcsolatban, akinek a tevékenységét A szavazat ára című dokumentumfilmben mutatják be, közölte a Facebookon a Magyar Orvosi Kamara.

A háziorvoshiány világszerte, így hazánkban is súlyos kihívása az egészségügyi alapellátásnak. Az ápolóasszisztált telemedicina alkalmazása során a szakápoló kompetenciahatárai szélesebbek a megszokottnál; nemcsak a közvetlen betegellátásban, hanem a hosszú távú betegvezetésben is.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.

Március 21-én, az Ismeretlen Donorok Emléknapján a Fiumei úti Sírkertben emlékeznek meg azokról, akik halálukban másoknak adtak esélyt az életre.

Miközben március 29-én ismét előre kell állítani az órákat, több nemzetközi és tudományos szervezet szorgalmazza az óraátállítások megszüntetését.

A megmérettetésen az ország legkiválóbb egészségügyi szakképzésben résztvevő növendékei számoltak be tudásukról.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

A pályázat eredményhirdetésén kiemelt hangsúlyt kaptak a női egészség és termékenység támogatását célzó kezdeményezések.