Korlátozták a vízhasználatot legionella baktérium jelenléte miatt a kisvárdai Szent Damján kórházban, ahol megkezdték a vízhálózat fertőtlenítését.

Az ügyészség ellenőrzést folytatott egy egészségügyi szakember tudományosan nem igazolt, megtévesztő vizsgálatával kapcsolatban.

A VG a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kérdezte Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét.

Október 5-én délután egy egészséges újszülött kislányt helyeztek el az Észak-budai Szent János Centrumkórház babamentő inkubátorában.

A klinikai gyakorlatban jól ismert, az elkerülő betegmagatartás mögött meghúzódó jelenségre hívja fel a figyelmet a Szeretlek Magyarország írása.

Toli Onon, az angol CQC kórházi főfelügyelője a Portfolionak adott interjújában értékelte a független felügyeleti rendszerek működését.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az októberi Látás Hónapja alkalmából bevezetendő szolgálatás révén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai térítésmentesen férhetnek hozzá több tízezer e-könyvhöz.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Új hazai kutatás mutat rá az ártalmas és a jótékony gyermekkori tapasztalatok, valamint a felnőttkori lelki egészség összefüggéseire.