Az MI-alapú diagnosztikai és döntéstámogató eszközök egyre inkább jelen vannak az egészségügyben, sok klinikumban dolgozó azonban korlátozott bizalomról számol be. Ezzel kapcsolatos előadást díjaztak a járóbeteg szakellátási konferencián. 

Jövő nyár végére elkészülhet az az új adatbázis, amiből pontosan kiderülhet, hogy hány orvos, hol és milyen szakvizsgával dolgozik Magyarországon.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

A 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerület közös műhelymunkáján a hiteles és gyakorlatias egészségnevelés volt a fókuszban.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Mellrákprevenciós mobil programot indít a legszegényebb településeken élő nők számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papír októberben.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.