Az év eleje óta jelentősen nőtt a műtétre várakozók száma: az év végén már 32 375-en várakoztak a három leggyakoribb műtéttípusra, írja az Economx.

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

Egy év alatt több mint 5400 fővel nőtt a három leggyakoribb műtéti típus várólistája, jelenleg közel 38 ezren várnak operációra, írja az Mfor.

Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.

Egy tervezet szerint jövőre az EESZT-ben lefoglalt időpontokról a betegek automatikus értesítést kapnának: ezzel orvosolnák, hogy sok beteg nem jelenik meg az előjegyzett vizsgálatokon, és nem értesíti az intézményt, közli az Economx.

Az elmúlt évben több területet is érintő paradigmaváltás következményei és tanulságai voltak terítéken a MEMT minapi konferenciáján, ahol az is kiderült, bajosan fejezhető be a kórházi informatikai rendszerek egységesítése december végéig.

Az EESZT-vel, a járóbeteg-irányítási rendszerrel és az EgészségAblak alkalmazással európai szintű e-egészségügy működik Magyarországon, mondta a BM parlamenti államtitkára.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

Megtörtént az Uzsoki Utcai Kórház MRI-berendezésének fejlesztése az Országos Diagnosztikai Gyorsító Program keretében.

Mostantól évente beépülő jelleggel húszmilliárd forint többletfinanszírozást biztosít a kormány ultrahang, CT és MR vizsgálatokra.