A kormány törvénymódosító javaslata értelmében a jövedéki adó emelése 2026. november 1-jétől lép hatályba.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Az Országgyűlés hétfői ülésén a mátészalkai kórházról  és a háziorvoslásról is szó esett. Racionalizálják a praxisok munkáját, csökkentik a felesleges adminisztrációt, ígérték.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra – takarításra, mosatásra, élelmezésre, őrzés-védelemre – és egy-egy szakmai területre, például laboratóriumi diagnosztikára, képalkotásra vagy betegszállításra. Elsőként a takarítást vesszük elő.

A biztonságos betegellátás nem ér véget a rendelő vagy a kórház ajtajában, a krónikus betegek számára pedig éppen az ellátások közötti rések jelenthetik az egyik legnagyobb kockázatot.

Az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra áttérés apró lépésekkel kezdődik, hangoztatta az országos tisztifőorvos a II. Magyar Egészség Pikniken szombaton.

Elindult a sürgősségi ellátás átvilágítása. Az OKFŐ eredetileg mindössze két napot adott a kórházaknak a részletes adatszolgáltatásra, ám az intézményi jelzések nyomán a szeptember 11-i határidőt végül szeptember 15-éig meghosszabbították. A plusz idő fele hétvégére esik.

A Blikk szerint Zuglóban 500 gyerek orvosi ellátása került veszélybe, amelyre a kerület egyedülálló modellváltással próbál megoldást találni.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint veszélybe kerülhetnek a szülők és a gyermekek jogai egy minisztériumi körlevél miatt. A Lakmusz utánajárt.

A hazai mentális egészségügyi rendszer gyakran csak a krízishelyzetekben nyújt ellátást, ami túlterhelődéshez vezet, írja a Telex.