Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

Az Economx-nek adott interjút Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület elnöke, aki szólt az egyéni felelősség szerepéről is.

Várhatóan egy-két héten belül átalakul az elhízott betegek ortopédiai ellátási protokollja, felülírva a NEAK 2025 áprilisában bevezetett szabályozását.

Egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok Magyarországon.

 „A beszállító magányossága” – megkapó cím. Bevallom, én is beleborzongtam ebbe a magányba. Nehéz lehet monopolhelyzetben beszállítani az állami egészségügy jelentős részének, különösen úgy, hogy ezt a helyzetet központi közbeszerzés teremti meg. A magány kétségtelen, a versenytársak hiánya valóban magányossá teheti az embert.

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.

Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.