A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak. 

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

„Föntről érkezett egy ukáz, hogy ilyen adatokat nem oszthattok meg egymással, mert kikerül, és akkor botrány lesz” – fogalmazott a szaktárca parlamenti államtitkára a hvg.hu szerint.

Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A kórházak gazdálkodásáról szóló viták többnyire a nagy számokról szólnak, hogy mekkora az egészségügy részesedése a GDP-ből, elegendő-e a finanszírozás, mekkora az intézmények adósságállománya, mennyivel kellene emelni a HBCS forintértékét és a béreket, mennyit kell fizetni a külső ügyeletért, stb. Ezeket egy kórház vezetése aligha befolyásolja. Van azonban számos kisebb terület, ahol a menedzsment döntései – megfelelő felhatalmazás és minőségbiztosítás esetén – érdemben javíthatják a gazdálkodás hatékonyságát.

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot,közli az Economx.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

A Magyar Védőnők Egyesülete új elnökének Petrik Zita védőnőt, okleveles egészségügyi menedzsert választották.