Látványos kísérletek, előadások és interaktív laborlátogatás is várja az érdeklődőket a Semmelweis Egyetemen a kutatók éjszakáján.

Dr. Illés Zsolt a University of Southern Denmark neurológiai klinikája, az Odense University Hospital professzora és betegkonzultánsa. Vendégprofesszor a Pécsi Neurológiai Klinikán, ahol évtizedeken keresztül dolgozott, és a Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológiai Tanszéket vezette. A fő területe a neuroimmunológia, ezen belül a sclerosis multiplex, a ritka neurológiai betegségek, az NMOSD, a vasculitisek, a neuroszarkoidózis és egyéb határterületek.

Akár súlyos problémákat, sebeket is okozhat, ha nem megfelelő módon végzik a nyiroködémás betegek kezelésének részeként a nyirokmasszázst.

A K&H gyógyvarázs műszerbeszerzési pályázat keretében tavaly 23 intézmény kapott orvosi eszközöket, összesen 10 millió forint értékben.

Magyarország a  szaktudással és a hatalmas egészségügyi adatvagyon hatékony kihasználásával szerezhet versenyelőnyt.

Mindössze a magyarok 27 százaléka elégedett az állami egészségüggyel, míg 85 százalékuk szerint a hazai rendszer alulteljesít – írja az Economx.

A magán- és a közellátás közötti betegutak buktatói, az orvosi etika határai is szóba kerültek a Népszava Szike című podcastjének adásában.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.