A lakosság körében a szűrések elkerülése, a diagnózistól való félelem és a „majd elmúlik” attitűd jelenti a legnagyobb kockázatot, írja a Növekedés.hu.

A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

A Qubit szerint a Microsoft MAI-DxO nevű mesterségesintelligencia-rendszere bonyolult orvosi esetekben több mint kétszer olyan gyakran állított fel helyes diagnózist, mint a háziorvosok vagy nem szakosodott orvosok.

A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.

Az eszközöket a Nagyerdei és a Kenézy Gyula Campuson helyezték üzembe, ezzel tovább javítva a modern patológiai diagnosztika feltételeit.

Tudatosan a mellrák ellen – a megelőzés és a korai felismerés fontosságára hívták fel a figyelmet a Szent Borbála kórházban megtartott rendezvényen.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

A kognitív károsodások a sclerosis multiplex (SM) leggyakoribb, de legkevésbé látható tünetei közé tartoznak. 

A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület. 

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.