Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

Bár 2026-ot írunk, az oltásellenes narratívák nem tűntek el, ciklikusan visszatérnek. A Telex a Magyar Jelen podcastjében elhangzó állításokat ellenőrizte.

Az Okayama University kutatói arról számoltak be, hogy a kollagén jelátvitel gátlása a discoidin domain receptor 1 (DDR1) blokkolásával jelentősen javítja a nagymolekulás gyógyszerek bejutását a hasnyálmirigyrák szöveteibe.

Megerősítést nyert, hogy az FDA által elsőként engedélyezett CAR-T sejtterápiák egyike hosszú távú túlélést és potenciális gyógyulást kínál olyan felnőtt betegek számára, akiknél kiújult vagy refrakter nagy B-sejtes limfóma áll fenn, még évekkel a kezelés után is.

A prosztatarák az Egyesült Államok férfi populációjában a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség és a második leggyakoribb daganattal összefüggő halálok. A terápia központi eleme régóta az androgénmegvonásos kezelés (ADT), azonban az utóbbi 10 évben kifejlesztették az androgénreceptor-útvonalgátlókat (ARPI-k) is.

Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, ugyanakkor a betegség jól gyógyítható, a műtéti kezelés pedig a szexuális teljesítményt sem befolyásolja.

A mikrobiommal kapcsolatos kutatások eredményeiről, azok klinikai, onkológiai vonatkozásairól számoltak be Debrecenben.

Magyarországon naponta halnak meg méhnyakrákban. Nem azért, mert nincs megoldás – hanem mert nem élünk vele megfelelően.

A Yale University kutatóinak részleteiben sikerült feltárniuk a testmozgás onkológiai jelentőségét, vagyis azt, hogy miként növeli a mozgás a glükóz és az oxigén felvételét a váz- és szívizomban, ezáltal megakadályozva, hogy a daganatsejtekhez jusson a szükséges energia.

Magyarországon az egészségügyi ráfordítások reálértéke 2021 és 2023 között évi 4,3 százalékkal csökkent, írja az Economx.