Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

Tovább erősödik a Debreceni Egyetem és a világ egyik vezető egészségipari vállalata, a GE HealthCare több éves szakmai együttműködése.

Bár 2026-ot írunk, az oltásellenes narratívák nem tűntek el, ciklikusan visszatérnek. A Telex a Magyar Jelen podcastjében elhangzó állításokat ellenőrizte.

Az Okayama University kutatói arról számoltak be, hogy a kollagén jelátvitel gátlása a discoidin domain receptor 1 (DDR1) blokkolásával jelentősen javítja a nagymolekulás gyógyszerek bejutását a hasnyálmirigyrák szöveteibe.

Kutatók a hasnyálmirigyrák rendkívül kedvezőtlen prognózisa mögött álló molekuláris mechanizmusokról közöltek tanulmányt, írja az Origo.

Megerősítést nyert, hogy az FDA által elsőként engedélyezett CAR-T sejtterápiák egyike hosszú távú túlélést és potenciális gyógyulást kínál olyan felnőtt betegek számára, akiknél kiújult vagy refrakter nagy B-sejtes limfóma áll fenn, még évekkel a kezelés után is.

Kutatók szerint létezik egyfajta „harmadik állapot”, ahol az elpusztult szervezet sejtjei új, többsejtű életformákká szerveződnek, írja az Index.

A prosztatarák az Egyesült Államok férfi populációjában a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség és a második leggyakoribb daganattal összefüggő halálok. A terápia központi eleme régóta az androgénmegvonásos kezelés (ADT), azonban az utóbbi 10 évben kifejlesztették az androgénreceptor-útvonalgátlókat (ARPI-k) is.

A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, ugyanakkor a betegség jól gyógyítható, a műtéti kezelés pedig a szexuális teljesítményt sem befolyásolja.