A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.
A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából.
A Chilében bevezetett, a magas zsírtartalmú, sóban vagy cukorban gazdag élelmiszereket célzó szabályozási csomag mérhetően csökkentette az iskolás gyermekek elhízásának kockázatát.