A védőoltások a legtöbb ember számára hatékony védelmet nyújtanak a súlyos betegségekkel szemben, ugyanakkor az immunválasz erőssége jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Az Arizona State University kutatóinak új vizsgálata arra keresi a választ, mi határozza meg ezt a különbséget.

A szappannal és vízzel, a megfelelő időpontban és helyes technikával végzett kézmosás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz a fertőzések terjedésének csökkentésére.

Normál körülmények között a BIRC3 védi a bél hámsejtjeit, ám egyes mutációk miatt ez a védőfunkció megszűnhet, így a bél sérülékenyebbé, gyulladásra hajlamosabbá válik.

Betegbiztonsági kockázatokat rejt a várólista csökkentési program – mondta Takács Péter volt egészségügyi államtitkár a HírTV-ben.

Büntetése helybenhagyását indítványozzák annak a férfinak, aki pénzért juttatott védettségi igazolványt olyan embereknek, akik nem oltatták be magukat.

Bár a születéskor várható élettartam szinte teljesen visszatért a járvány előtti szintre, a jó egészségben megélt évek száma lassan áll helyre, írja a Portfolio.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.