Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

Eddig tripla negatív emlőrákban szinte kizárólag citosztatikumokat tudtunk használni, ezért nagy áttörési lehetőség az immunterápia ebben a betegcsoportban.

A neuropathiák gyakran társulnak népbetegségekhez, úgymint a cukorbetegséghez, hypothyreosishoz, de számos egyéb ritkább kórkép kísérőjelensége lehet. A neuropathiák gyakoriságuk ellenére sokszor aluldiagnosztizáltak, de az is előfordul, hogy a perifériás neuropathia hívja fel a figyelmet egy betegségre, vagy hiányállapotra. A szerzők az alapellátásban foglalkozó kollégák részére összefoglalják a leggyakoribb tüneteket, a neuropathiák patogenezisen alapuló osztályozását, a legfontosabb diagnosztikai és kezelési módszereket.

A molekuláris patológia utóbbi években tapasztalt robbanásszerű fejlődésének következtében az új, korszerű molekuláris vizsgálóeljárások az onkohematológiai kórképek diagnosztikájának, valamint az optimális kezelési stratégiák megtervezésének kihagyhatatlan elemévé váltak.

A mepolizumab-kezelés a FIP1L1-PDGFRA-negatív hipereozinofil-szindrómás (HES) betegeknél, 52 héten át tartó folyamatos adagolás után is, kontrollálja a fellángolási rátát és az eozinofil számot. 

A mepolizumab-kezelés a FIP1L1-PDGFRA-negatív hipereozinofil-szindrómás (HES) betegeknél, 52 héten át tartó folyamatos adagolás után is kontrollálja a fellángolási rátát és az eozinofil számot.

A HIV-fertőzöttek száma hazánkban sem csökken, a fertőzöttek között azonban egyre több a 18-20 éves fiatal, írja a PharmaOnline.

A bőrgyógyászati mellékhatások időbeni felismerése miatt fontos a folyamatos bőrállapot-felmérés és a HU-t szedő betegek szigorú fényvédelme.

A neuropátia fogalma alatt a környéki idegrendszer bármilyen klinikai manifesztációjú diszfunkcióját értjük, ami az esetek döntő többségében valamilyen krónikus betegség szövődményeként alakul ki.