A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.
Egy fázis IIa klinikai vizsgálatban a GLP-1 és GLP-2 receptorokra egyaránt ható hatóanyag jól tolerálhatónak bizonyult ugyan, de hatásossága nem bizonyult szignifikánsnak.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.
A bakteriális eredetű prosztatagyulladás kezelése gyakran nehézségekbe ütközik, mivel a betegek hosszú időtartamú, nagy dózisú antibiotikum-kúrákra szorulnak, és még így is az esetek több mint felében egy éven belül kiújul a betegség.
Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.
75 éves vagy idősebb pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésében az edoxabán 15 mg-os vagy a rivaroxabán 10 mg-os napi dózisai is optimális megoldást kínálhatnak a hatásosság és a biztonságosság vonatkozásában, derült ki egy 2025-ben publikált eredményű hálózati metaanalízisből.
Bal kamrai szisztolés diszfunkcióval rendelkező és/vagy szívelégtelenségben szenvedő, szívinfarktuson átesett betegeknél a magasabb kiindulási vagy jelentősebben emelkedő aldoszteron-szintek fokozott kardiovaszkuláris rizikóval társulnak. A rizikó csökkentésében az eplerenon hatásosnak bizonyult.