A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Bár a népi gyógyászat évszázadok óta használja a fűszernövényeket, a tudomány eddig nehezen tudta bizonyítani, hogy a mindennapi étrendben előforduló, csekély mennyiségű hatóanyag valóban képes-e gátolni a gyulladásokat.
A program a személyre szabott onkokardiológiai ellátás fejlesztését és a daganatos betegek körében jelentkező szív‑ és érrendszeri kockázatok korai felismerésének támogatását célozza Európa‑szerte.
Az új ismeretek magyarázatot adhatnak arra, miért reagálnak különböző eredetű daganatok – még azonos mutációk esetén is – eltérően a kemoterápiára, sugárkezelésre vagy célzott terápiákra.
Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.
Új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesztenek olyan agyi betegségek kezelésére, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és egyes ritka gyermekneurológiai rendellenességek.
Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.