A digitális egészségügy új korszakában az MI már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja; a diagnosztikától a predikcióig felülírja a korábbi korlátokat.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.

Egy átfogó fejlesztési program keretében integrált palliatív ellátási egységet hoznak létre a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

Szomorú tény, hogy az időskorúak leggyakrabban demencia miatt szorulnak a családtagjaik segítségére. Az egészségügyi szakemberek szerepe sokrétű: a demencia megelőzése, szűrése és az érintettekkel való terápiás együttműködés mellett fontos a betegek és hozzátartozóik edukációja, támogatása – mind a megelőzést, mind az állapot felismerését, mind pedig annak kezelését illetően.

A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.

A személyre szabott terápiát teheti hatékonyabbá a HCEMM és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak felfedezése.

A megállapodás célja a többi között a betegségek korai felismerésének támogatása, a megfelelő diagnosztikai útvonalak erősítése, valamint a sikeresebb betegútmenedzsment.