A digitális egészségügy új korszakában az MI már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja; a diagnosztikától a predikcióig felülírja a korábbi korlátokat.

Pogátsa Zoltán beszélgetőpartnerei ezúttal Dózsa Csaba László korábbi helyettes államtitkár és Kósa István, a szakmai kollégium egészséggazdasági tanácsának korábbi elnöke.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

Egy átfogó fejlesztési program keretében integrált palliatív ellátási egységet hoznak létre a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

Csiki Zoltán és Papp Gábor egyetemi docensekkel, a Debreceni Egyetem szakembereivel az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáról, a rendszer hiányosságairól és a mesterséges intelligencia nyújtotta új lehetőségekről beszélgettünk.

Sikerrel zajlott a Magyar Kórházszövetség „Technológiai robbanás az egészségügyben – AI és robotika 2026” című konferenciája.

A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.

A Népszava Szike című podcastjében elemezték, mi történik, amikor egy nagy intézményben egyszerre fogy el az ember, az idő és a mozgástér.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.

Az élettudományi ágazat célzott fejlesztésére és az egészségügy megerősítésére van szükség, mondta Peter Ahnesorg a Portfolionak.