Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A tervezett egészségügyi ösztöndíjakról és az Erasmus+ programról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait hétfőn a T. Házban.

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Hiába alkotják a nők az európai egészségügyi és gondozási ágazat dolgozóinak 77 százalékát, óránként átlagosan 19 százalékkal kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, írja a VG.

Átadták a Turul Szíve Kardiotanösvényt a tatabányai Turuli Parkerdőben, amely a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot segíti.

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Ujhelyi Bernadett a járóbeteg-szakellátásért, Verebné Takács Lili pedig a műtéti koordinátori feladatokért felel október elsejétől.

A finanszírozási kihívásokról és a humánerőforrás-hiányról is beszélt Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió műsorában.

Egy hónap alatt 7,7 milliárd forinttal növekedett a kórházak adóssága, augusztus végére a  tartozás elérte a 66,7 milliárd forintot, írja az Economx.

Egy hordható eszköz segítségével könnyebben azonosíthatóvá válhat a magas vérnyomás egyik gyakori oka, a primer aldoszteronizmus, írja a Liner.