A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány spanyol kutatók vizsgálatát ismerteti, amelyben azt elemezték, hogy a serdülők fizikai aktivitása, alvási szokásai, étrendje és képernyőhasználati ideje – önállóan és együttesen – milyen kapcsolatban áll az iskolai teljesítménnyel.
A Szociális és Családügyi Minisztérium vezetésével működő testület a jövő héten tartja első hivatalos ülését, de az előkészítő munka már hónapok óta tart.
A szappannal és vízzel, a megfelelő időpontban és helyes technikával végzett kézmosás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz a fertőzések terjedésének csökkentésére.
A díjazottak nevét Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora jelentette be hétfőn, aki online videókapcsolaton keresztül csatlakozott a sajtótájékoztatóhoz.
Egy valós életkörülmények között végzett nagymintás vizsgálat arra utal, hogy az óránként beiktatott, ötperces mozgásszünetek jelentik a legjobb egyensúlyt a hosszan tartó ülőmunka egészségkárosító hatásainak mérséklésében.
Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.
Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.