Közös levélben fordultak a miniszterelnökhöz a legnagyobb országos érdekvédelmi szervezete, személyes egyeztetést kezdeményezve a fogyatékossággal élő emberek életét érintő legsürgetőbb kérdésekről.

Az elismerést idén is azok a jó emberek vehették át, akik munkájukkal a családokat, a közösségeket és a társadalom lelki egészségét szolgálják.

A MOK határozottan kéri a jogalkotót: biztosítsa annak jogi lehetőségét, hogy a kamara a saját alapszabályában önkorlátozó jelleggel bevezethesse a választhatóság számának korlátozását.

A mikrobiomot megcélzó bőrápolási készítmények ígéretes kiegészítői lehetnek a hagyományosan alkalmazott széles spektrumú antibiotikumoknak.

A Times Higher Education legfrissebb világrangsora (THE World University Ranking 2027) szerint a Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett.

A daganatos betegek hosszú távú, komplex utánkövetését és támogatását szolgálja a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának új Onkológiai Gondozója.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Elindítjuk a várólista-csökkentési programot, ahogyan Magyar Péter miniszterelnök bejelentette Szolnokon, országjárása során, írja Hegedűs Zsolt a Facebookon.

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.