A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2021-ben, az utolsó körben váltott alapítványi működésre, miközben az elmúlt években az ország egyik legaktívabb egészségügyi integrációs központjává vált. A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

A 3D-ben nyomtatott gerincmodellek segíthetik a gerincsebészek munkáját – derül ki a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában készült tanulmányból.

Az egészségpénztárak olcsó egészségbiztosításokat is kínálnak a tagjaiknak. A BiztosDöntés.hu összeszedte, hol mennyiért lehet ilyet kötni.

Átadták az új MR-készüléket a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermeksürgősségi Központjában. A fejlesztésnek köszönhetően az épületben a képalkotó diagnosztika teljes spektruma elérhető.

A PTE projektje egységes szakmai keretbe foglalta a gyógyszercélpont-kutatást, az adatvezérelt elemzést és a neuroprotekció vizsgálatát.

A daganatos betegségek ellátásában kulcsszerepet játszik, hogy mennyi idő telik el a diagnózistól a kezelés megkezdéséig.

A világon évente egymillió gyermekből egynél diagnosztizálnak opsoclonus–myoclonus szindrómát; itthon kevés orvos találkozik ezzel.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.