A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.
Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.
Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-02
A kórházak gazdálkodásáról szóló viták többnyire a nagy számokról szólnak, hogy mekkora az egészségügy részesedése a GDP-ből, elegendő-e a finanszírozás, mekkora az intézmények adósságállománya, mennyivel kellene emelni a HBCS forintértékét és a béreket, mennyit kell fizetni a külső ügyeletért, stb. Ezeket egy kórház vezetése aligha befolyásolja. Van azonban számos kisebb terület, ahol a menedzsment döntései – megfelelő felhatalmazás és minőségbiztosítás esetén – érdemben javíthatják a gazdálkodás hatékonyságát.