A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.
A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.
A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.
A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület.
A fehérjét nem kódoló RNS szakaszok képesek beépülni olyan ősi sejtes szabályozó útvonalakba, amelyek a daganatok kialakulásában és működésében meghatározó szerepet töltenek be.
A brit nemzeti egészségügyi szolgálat kísérleti programot indít, amelynek keretében gyors genetikai tesztet tesz elérhetővé agydaganatos betegek számára, közli a Portfolio.
Biztonságosnak és hatásosnak bizonyul a mesterséges intelligenciával tervezett univerzális koronavírus-vakcina. A tű nélküli technológiával beadott oltóanyag nemcsak a Covid-19 és a SARS ellen vált ki immunválaszt, hanem a denevérekben keringő, még át nem terjedt rokon vírusok ellen is védelmet nyújthat.