A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Azok a fekvőbetegek, akik az április 12-ei parlamenti választás napján nem tudnak a lakcímük szerinti szavazókörben szavazni, átjelentkezhetnek és mozgóurnát kérhetnek a voksoláshoz.

A menopauzával kapcsolatos, mélyen gyökerező tabuk ledöntését, a munkahelyi érzékenyítést és az orvosszakmai szemléletváltást tűzte ki célul a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas 2026 áprilisában induló „Agent Menopause” kampánya.

Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott.

A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

Egy friss, országos kutatás alapján honfitársaink biztonságérzetét elsősorban az egészségi állapotuk, a személyes kapcsolataik és a munkahelyük biztonsága határozza meg.

Nem csak egy egészségügyi reformtervet rendelt meg a kormány a BCG Consulting Grouptól; egy javaslatot kidolgoztattak a magánegészségügy átalakításáról is – tudta meg a HVG.

Megjelent az az új doktori képzés felépítését, előnyeit bemutató kiadvány, mondta el Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.

A Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató kezdeményezésére létrejött Frontiers Foundation tervei alapján világszínvonalú kutatóközpont jön létre Magyarországon.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.