Mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre működőképes, a természetben nem létező vírusokat amerikai kutatók, derült ki a Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból.
A mostani felismerés magyarázatot adhat arra, miért vallottak kudarcot azok a közelmúltbeli ALS klinikai vizsgálatok, amelyek a PP1 vagy a GADD34 célzására irányultak.
Egy rájából és egy dél-amerikai békából származó molekulahibrid daganatellenes hatását vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak részvételével.
Sikerült megjavítani a Keszthelyi Kórház központi klímaberendezésének vezérlőegységét, így visszaköltöztethették az intenzív osztályt, és újraindulhatott a műtéti blokk is.
Az indukált pluripotens őssejtekből (iPS‑sejtek) készült szívfoltot minimálisan invazív műtéttel a beteg szív külső felszínére varrják, ahol új izomrétegként stabilizálja és támogatja a gyengült szívizmot.
A Cell folyóiratban megjelent eredmények új terápiás megközelítések előtt nyithatnak utat, beleértve az autoimmun betegségek kezelésében bevált módszereket, valamint olyan diagnosztikai eljárásokat, amelyek segíthetnek azonosítani, kik profitálhatnak leginkább e kezelésekből.
A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.
Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.