A Tisza Párt által javasolt új parlamenti bizottsági struktúra alapjaiban alakíthatja át az egészségügyi törvényalkotást, derül kia  Telex összeállításából.

Az első száz napban megkezdődhet az egészségügy átstruktúrálása, hogy mi várható, arról a Népszava közöl összeállítást.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Brazil és új-zélandi kutatók szerint egy speciális agyi terület más módon is hat a szervezetre, mint azt eddig gondolták, jelzi a hvg.hu.

Bár a népi gyógyászat évszázadok óta használja a fűszernövényeket, a tudomány eddig nehezen tudta bizonyítani, hogy a mindennapi étrendben előforduló, csekély mennyiségű hatóanyag valóban képes-e gátolni a gyulladásokat.

A kritikusok szerint a jegyzőkönyv bizonyos feltételek mellett továbbra is utat enged a beleegyezés nélküli beavatkozásoknak, írja az eLitMed.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A háziorvoshiány világszerte, így hazánkban is súlyos kihívása az egészségügyi alapellátásnak. Az ápolóasszisztált telemedicina alkalmazása során a szakápoló kompetenciahatárai szélesebbek a megszokottnál; nemcsak a közvetlen betegellátásban, hanem a hosszú távú betegvezetésben is.