A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Tovább romlott a helyzet az állami ellátásban: a három leghosszabb várólistán már 35 623 beteg szerepel, ami közel 21 százalékos növekedést jelent egy év alatt, írja az Economx.

Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani. Újságírók a Szike adásában.

Az egészségügyről, a magán- és köfinanszírozott ellátás viszonyának rendezéséről is szó esett hétfőn a T. Házban.

Nemcsak a legújabb uro-onkológiai határterületeket és a hazai integrációs törekvéseket vették górcső alá a minap III. Kék Golyó Palliatív Napon, hanem rávilágítottak arra is, hogy az életvégi tervezés és a tüneti terápia nem a gyógyítás feladása, hanem a legmagasabb szintű betegközpontú gondoskodás.

A Magyar Orvosi Kamarára váró új feladatok ellátása érdekében megkezdi működését a MOK Szakmai Hivatal, közli az Orvosok Lapja.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában rávilágít a kormányváltás után kialakult új politikai és kamarai kontextusra.

Az UNICEF Magyarország és a Bethesda Gyermekkórház összefognak a gyerekek és fiatalok lelki egészségéért.

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt. Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.

Tóth Zsolt anyajegyének története eljutott már az egészségügyi miniszterhez is, aki a hvg360-nak megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.