A világon elsőként sikerült mesterséges sejteket létrehozniuk kémiai vegyületekből a Minnesotai Egyetem kutatóinak – írja a 24.hu.

A fogkőben rejtőző kémiai nyomokból fontos információk nyerhetők a páciens egészségi állapotáról, mutatott rá egy hazai kutatás.

Zárókonferencián összegezték a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) elmúlt öt évben elért egyedülálló eredményeit.

Az ultrahangot évtizedeken át elsősorban diagnosztikai eszközként tartották számon: a kórházi vizsgálatok során szervek és szövetek képe jelent meg a monitoron, vagy éppen egy magzat első felvétele. Pedig több lehetséges felhasználási területe is lehet a hematológiától az onkológián át a neurológiai kezelésekig.

Százezer depressziós beteg adatain alapul az az új, mesterséges intelligencia (AI) alapú modell, amely az eddigieknél pontosabban képes megbecsülni az önbántalmazás kockázatát depressziós betegeknél.

A rágógumik fogyasztása során akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.

A Debreceni Egyetem kutatói olyan zöldkémiai eljáráson dolgoznak, amely a megújuló növényi forrásokat alakítja át csúcstechnológiás polimerekké.

A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.

Az MTA első témanapján a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet elemezték geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök. 

Organoidokon végzett vizsgálatokban két ismert, más betegségek kezelésében használt szer is hatékonynak bizonyult a fejlődési rendellenesség terápiájában.