Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Gombos Katalin szemészorvos veszi át a Katolikus Karitász orvosmissziójának szakmai vezetését a misszió alapítója, Vojcek László márciusban bekövetkezett halála után.
A Szív Világnapja alkalmából a Huawei arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeres odafigyelés és az egészségtudatosság fontos szerepet játszhat a szív- és érrendszeri állapot hosszabb távú megértésében.
Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.
Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.