Évzáró
M
edical
T
ribune
2011.
december
15.
9
tudásuk volt, szögezi le Pócs
Éva, de az akkoriban hasz
nált gyógynövények sem vol
tak mindenre jók, magas volt a
csecsemôhalandóság, az anyai
halálozás, amiért gyakran ôket
kiáltották ki bûnbaknak.
Nem mindenki hitt azonban
a boszorkányok létezésében,
még az inkvizítorok körében
sem, hívja fel a figyelmet egy
meglepô tényre a néprajzkutató.
Magyarul is hozzáférhetô
Gustav
Henningsen
dán szerzônek a
baszk boszorkányságról és a spa
nyol inkvizícióról szóló könyve,
A boszorkányok ügyvédje
. Ebben
olvashatjuk, hogy a pap és egy
házjogász Alonso de Salazar
Frias, a logronói törvényszék
inkvizítoraként 1609-ben nyolc
hónapos vizitációs útja során arra
a meggyôzôdésre jutott, hogy
„Sem boszorkányok, sem meg
rontottak nem léteztek, amíg nem
beszéltek s írtak róluk.” A szkep
tikus álláspont kemény harcban
az inkvizíció vezetô fórumain is
felülkerekedett, így spanyol föl
dön egy évszázaddal korábban
véget ért a boszorkányok – nem
az eretnekek! – égetése, mint
Európa más tájain.
Gyógyító szentek
A mai katolikusok fôleg Szûz Má
riához imádkoznak gyógyulásért.
A gyógyító szentek közé tartozik
Damiánon és Kozmán kívül töb
bek között Szent Pál, aki maga
is epilepsziás lévén az epilepsziá
sok reménye, a 356-ban elhunyt
Remete Szent Antal, aki a Szent
Antal tüze és az orbánc gyógyí
tója, vagy a 303-ban vértanúhalált
halt Szent Vid/Vitus, a vitustánc
(avagy nyavalyatörés) névadója
és a gyógyszerészek védôszentje,
a segítôszentek egyike. (A segítô
szentek a Krisztus utáni elsô szá
zadok keresztény vértanúi. Tisz
teletük a középkorban terjedt el
elôször német nyelvterületeken,
majd a szomszédos országokban.
Balázs a torokbajokban, Erazmus
az altest fájdalmaiban, Pantaleon
minden betegségben, Vitus a
szemérem elleni kísértésekben,
Akácius/Ákos a halálfélelemben,
Margit a veszélyben forgó szülô
asszonyok bajaiban segít.)
Pócs professzorasszony hoz
záteszi:
dr. Grynaeus Tamás
pszichiáter remek könyvet írt
Szent Antal tüze
címmel, amely
ben beszámol egy, a gabonán
élôsködô, ergotalkaloidákat tar
talmazó gomba, az anyarozs
(
Claviceps purpurea
), illetve a
nem kellôen tisztított gabona
lisztje által okozott tömeges
mérgezés, az ergotizmus kultúr
történetérôl. (Az anyarozs-alka
loidák okozta gangréna és az
orbánc tüneteinek hasonlósága
miatt hosszú ideig azonosították
a két kórformát. A malomtech
Erre szolgáltak a görögöknél
Aszklépiosz szentélyei. Itt pár
napot elôkészülettel töltöttek a
betegek, áldozatot mutattak be,
böjtöltek, és ott aludtak, amíg
álmukban meg nem jelent az
istenség, és meg nem gyógyította
ôket. A klinika szó is innen ered:
kliné-nek hívták a fekhelyeket az
álomszentélyekben.
Az el járásnak keresztény
hagyományai is vannak: Szent
Kozma és Damián kifejezetten
álomban gyógyítanak, templo
maik a korábbi, hasonló célú
pogány szentélyek helyén léte
sültek.
Veszélyes hivatás
Nemcsak gyógyítani lehet mági
kus módszerekkel, hanem ron
tani is. A magyarországi boszor
kányperek jegyzôkönyveiben
rengeteg rontásesetet mesélnek
el a tanúk, mondja az etnográ
fus. A nép körében élt a boszor
kányhit, és ha valamilyen bal
szerencse következett be, bárkit
– rossz szomszéd, adós, haragos
stb. – lehetett azzal vádolni, hogy
ô okozta. Valóságos bajaikat
tulajdonították a boszorkányok
nak: a beidézettek vallomásaik
ban gyakran mondták például,
hogy az álom és az ébrenlét hatá
rán jártak, amikor bejött a kulcs
lyukon egy boszorkány, megron
totta ôket, és másnap némán,
bénán vagy másféle betegséggel
ébredtek.
A boszorkányként vádolt sze
mélyek egyébként sokszor gyó
gyítók, bábák voltak, akik nem
csináltak semmi rosszat. Nagy
A népi orvoslás egészség- és be
tegségkoncepcióit, a betegség
okozó és gyógyító rítusokat,
mindezeknek egy-egy közösség
társadalmában, vallásában, men
talitásában, mindennapi életében
betöltött szerepét és mûvészeti
reprezentációját tekintették át
szakemberek a Pécsi Tudomány
egyetem által szervezett
Mágikus
és szakrális medicina
címû nem
zetközi konferencia keretében.
A konferencia anyagából
Pócs Éva
néprajzkutató, az
MTA doktora, a pécsi Néprajz–
Kulturális Antropológia Tan
szék professzor emeritusa szer
kesztett könyvet. Az egyetemi
tanárral a fogalmak tisztázásán
túl szûkebb szakterületeirôl, az
álomban történô gyógyításról
és a boszorkányperekrôl is
beszélgettünk.
A klinika mint álomszentély
Mint a professzorasszony el
mondja, a szakrális medicina
a hagyományos orvoslásnak
az a területe, amely a gyógyító
erôkként fellépô különbözô ter
mészetfeletti lények révén, azok
kultuszai segítségével gyógyít.
Ha egy katolikus Szûz Máriá
hoz imádkozik, és hite sze
rint meggyógyul, az szakrális
medicina, ha pedig valamilyen
szentelményt – egyházi rítussal
megszentelt tárgyat – használ,
például szentelt barkát áztat a
szemápoló folyadékba, akkor azt
mondhatjuk, hogy szakrális eleme
is van a gyógymódnak. Vagyis a
népi vallás szinkretikus, racioná
lis elemeket is tartalmaz, így pél
dául gyógynövényeket használ,
és ehhez társulnak a szakrális
elemek, a szentelmények haszná
lata, az imádkozás.
A mágia alkalmazása során
a „varázsló” természetfölötti
erôk beavatkozása nélkül pró
bál meg hatni a dolgokra, a
másik emberre. Például ráolva
sást alkalmaz, megparancsolja a
betegségnek, betegségdémonnak,
hogy távozzon a betegbôl – az
egyházi ördögûzéshez hasonlóan.
A mágia imával is kombinálható,
teszi hozzá Pócs Éva, azaz ahogy
racionális elemek is megjelennek
a népi gyógyításban, általában a
szakrális és a mágikus mozzana
tok is összefonódnak benne.
Van azonban tisztán szakrális
gyógymód is, ilyen az álomban
gyógyítás. A módszernek – inku
bációnak hívták – nagyon régiek
a gyökerei, elterjedt volt az egész
óvilágban.
nika fejlôdésével az ergotizmus
kiveszett, és a Szent Antal tüze
név a továbbiakban kizárólag az
orbánc jelölésére szolgált.)
A búcsújáró helyekre is elsôsor
ban gyógyulásért mennek a kato
likusok, itt a kegyszobor vagy a
kegykép érintésével remélik biz
tosítani az egészséget. Ha például
az ereklyéket kendôvel megérin
tik, hitük szerint a gyógyító hatás
hazavihetô, érdemes azzal a bete
get otthonában megtörölni.
Mi okozza a betegségeket?
A hit szerint betegséget isteni
büntetésként is lehet kapni, ez
az oka a Biblia szerint több nagy
járványnak, az ókori görögök
hite szerint pedig Apollón isten
nyilai okozták a pestist. Rontást
a boszorkányokon kívül a beteg
ségdémonok is hoznak. Rossz
indulatú személyek ellenségük
hajszálát, körömdarabját meg
szerezve mágikus rontótechni
kákat alkalmaznak, a kiszemelt
személyt megbetegítô feketeböj
töt tartanak. Azaz a mágikus
és szakrális módszerek mindkét
irányban mûködnek a néphit sze
rint: gyógyítani és ártani egyaránt
lehet velük.
Rövidebb, egyszerûbb ráolva
sásokat – pl. árpám, múlj el! –
mindenki használt, a hosszab
bakat a gyógyítóasszonyok sut
togva mondták, titokban tartot
ták, csak örököseiknek adták
tovább. Pócs Éva hozzáteszi: a
gyógyító szerzetesek receptköny
veiben is vannak ráolvasások. Az
ortodox egyház területén, Orosz
országban a 19. században még
harcot folytatott egymással az
egyház és az orvosok a páciense
kért. Romániában, Bulgáriában
még ma is gyógyítanak a papok
ördögûzéssel megszállottságot
– epilepsziát, depressziót.
Dr. Kazai Anita
Gyógyítás és rontás egy tôrôl fakad
Mágikus és szakrális medicina
A hagyományos társadalmakban az emberek kilencven szá-
zalékának vannak idônként látomásaik, így az sem meglepô,
hogy a népi orvoslás elôszeretettel használ vallásos és mági-
kus elhárító és gyógyító rítusokat, hív segítségül gyógyító
istenségeket és szenteket.
Az orvosok iker-védôszentjei
A 3. században élt Kozma és Damián
ikertestvérek voltak, mindketten orvos-
ként dolgoztak a Római Birodalomhoz
tartozó Szíria tartományban. A gyógyí-
tásért nem fogadtak el pénzt, inkább
azt kérték a betegektôl, hogy ha meg-
gyógyulnak, térjenek át a keresztény
hitre. A Diocletianus uralkodása alatti
keresztényüldözés soránmindkettejüket
kivégezték. Az egyik legnagyobb csoda,
amit nekik tulajdonítanak, egy sikeres
alsóvégtag-transzplantáció. Mindezek
miatt ôk az orvosok – és különösen a
sebészek – védôszentjei. Damiánról
kapta a nevét egy mexikói gyógynö-
vény, a damiána (
Turnera diffusa
), mert
egy hittérítô és a helyi gyógymódok
iránt érdeklôdô jezsuita e névadással
akart tisztelegni a mártír elôtt.
A legenda szerint Szent Kozma és
Szent Damián angyalok segítségével
lábtranszplantációt végez.
XVI. századi ismeretlen festô
Kreis Ludwigsburg