Évzáró
8
2011.
december
15.
M
edical
T
ribune
a felül lévôknek nem volt arra
szükségük, hogy az alul lévôknek
személyes kapcsolatuk legyen az
istennel. A sámánság több tízezer
éves gyakorlatának felszámolásá
ban alapvetô volt, hogy az indivi
duum közvetlenül élményszinten
ne találkozzon a transzcenden
tálissal. Márpedig a törzsi kul
túrák rítusai a transzcendentális
élmény felidézésére irányulnak, és
a rituális szertartások nagy része
a legtágabb értelemben vett gyó
gyítást célozza.
A hagyományos sámáni gya
korlat alapvetô célkitûzése a
profán észlelés lerombolása.
A monoton ének, a böjt, a tánc,
a hallucinogének és más eszkö
zök olyan észlelési feltételeket
teremtenek, amelyek utat nyitnak
a transz felé. Ekkor a régi szo
kások fellazulnak, új értékek, új
megküzdô stratégiák épülnek be.
A sámán, a hindu jógi vagy a
buddhista szerzetes az integratív
jellegû, a személyiség gyarapo
dását eredményezô módosult
tudatállapot nagymestere. A ritu
ális gyógyítás által is alkalma
zott integratív forma elkülö
nül a módosult tudatállapotok
dezintegratív formájától, a pszi
chózistól, a delíriumtól vagy a
részegségtôl.
Bár a sokoldalúság, a változa
tosság evolúciós hajtóerôt jelent,
a tudatállapotok diverzitásának
tekintetében nyugati civilizáci
ónk monokulturális, mondja
Frecska Ede, aki ennek ellenére
optimista: ahogy a makrokoz
moszról alkotott képünk a közel
múltban jelentôsen megváltozott,
és már nem olyan statikusnak
tartjuk az univerzumot, mint
Newton korától a 20. századig
– ma táguló világegyetemet és
multiverzumokat feltételezünk
–, ugyanígy meg fog változni az
emberrôl alkotott tudományos
képünk is – vélekedik.
dr. Kazai Anita
foglalkozott a spiritualitással, az
elnök maga is adott elô a témá
ban, a lélekgyógyászat mégis
identitáskrízisben szenved: igyek
szik felzárkózni a többi orvostu
dományi ághoz, próbálja követni
a biológiai medicina szigorúsá
gát, de közben elfelejti a többi
ágat, a pszicho-szocio-spirituális
összefüggéseket. Hazánkban az
OEP által finanszírozott intéz
ményekben alig folyik pszichote
rápia, a szupervízió hagyománya
kiveszôben. A szociális rehabilitá
ció sem mûködik: a mai piacon
már egy átlagos ötvenéves ember
sem kap munkát, nemhogy az,
akinek mentális priusza van.
Integratív módosult
tudatállapot
A bio-pszicho-szocio-spirituális
paradigma nemcsak a pszichiát
riai betegségekre alkalmazható,
hanem a szomatikus kórokra is.
A jól képzett technikus és a gyó
gyító közötti különbséget jól
mutatja a törzsi sámánizmus gya
korlata: a gyógyítás közösségi,
vesebetegség esetén például nem
csak az illetô veséjével foglalkoz
nak, hanem lelki problémáival,
a többiekkel és az istenséggel való
kapcsolatával, szociális helyzeté
vel is – azaz valójában az egész
embert és az egész törzset gyógyít
ják. A beteg pedig nemcsak meg
gyógyul, de jobb emberré is válik.
A vallásosaknál a hit meg tudja
támogatni a spirituális élményt, de
elôfordulhat, hogy a hit a tapasz
talat ellenében van, az egyéni
átélést az intézményesült vallások
nem szívesen engedik meg. Ha
nem így lenne, a vallások nem len
nének ma ilyen válságban, hiszen
ha megvan az élmény, utána a hit
már jön magától. A törzsi kultú
rákban mindenki megélte, megéli
a kapcsolatot az istenséggel. Ami
kor az emberiség hierarchikus
szociális rendet kezdett építeni,
a pszichiáter. Az úgynevezett
Beck-i triád tételei a következôk:
„Senkije vagyok e világnak”,
„A világ egy lehangoló hely”,
illetve: „A múltam tragédia, a
jövôm reménytelen”. Az ame
rikai pszichológus koncepciója
szerint ezek a negatív kognitív
sémák alapozzák meg a depres�
sziós betegre jellemzô önértékelési
problémákat, amelyek szélsôséges
esetben kisebbrendûségi tévesz
mében, pszichotikus zavarban
öltenek formát. Frecska Ede sze
rint, ha megnézzük a természet
tudományos gondolkodás sémáit
– az ember a véletlen játéká
nak produktuma, sorsunk iránt
közömbös univerzumban élünk,
a semmibôl jövünk és a semmibe
térünk vissza –, láthatjuk, hogy
a mechanikus materializmuson
alapuló természettudományos
emberkép a kisebbrendûségi tév
eszmével rokon. Csoda-e, hogy ez
a séma depresszióssá tesz?
Ma a pszichiátriai konferen
ciákon elhangzó elôadások címé
nek legalább harmadában szerepel
a lélek szó, mondja Frecska Ede,
aki úgy érzi, mindez legtöbbször
csak nosztalgikus, üres metafora.
A legutóbbi Pszichiátriai Világ
fórumon három szimpózium is
A világvallások szemléletét
elfogultságtól mentesen pozitív
nak nevezhetjük. Nézzük sorba,
mint mondanak ezeknek a val
lásoknak a központi figurái, veti
fel Frecska Ede. Jézus: „Ben
ned van a mennyek országa”,
Mohammed: „Aki ismeri önma
gát, az ismeri Urát”, judaizmus:
„Ô van mindenben, és minden
Ôbenne van”, Konfu Ce: „Ha jól
ismered természeted, jól ismered
a mennyet”, Lao Ce: „A lelked
legmélyén meglátod az Egyet”,
Buddha: „Nézz magadba, te vagy
Buddha”. A spirituális élmény is
ennek az azonosságnak a meg
érzését segíti, ami már az alapja
lehet a spirituális, egészséges élet
kialakításának.
Senkik vagyunk?
Aaron Beck jól összefoglalta a
depresszív gondolkodás nega
tív kognitív sémáit, folytatja
A puha definíció szerint az a spiri
tualitás, mondja Frecska Ede, ami
kor az ember a saját szocietásán
felüli metaszinttel is azonosul; a
kemény definíció szerint ezt az
azonosulást saját, megélt élmény
is támogatja, például halálközeli
élmény, extatikus látomás vagy
súlyos betegség kapcsán módosult
tudatállapot tapasztalatai.
Ahogy lent, úgy fent
A spirituális személy a saját közös
ségén túl egy magasabb szinttel is
azonosulni tud, képes önmagát
alávetni ennek a metaszintnek,
átvenni annak értékeit. Ez azért
is fontos, mert ha valaki nem
csak a szûkebb nációjával azono
sul, akkor több érték kerül az éle
tébe, könnyebben ki tud lábalni a
bajokból.
Hogy mi ez a spirituális szint, az
már világnézet kérdése, árnyalja
a képet a pszichiáter. Aki vallá
sos, az vallásának istenével, aki
new age-es, az Gaia földanyá
val, aki agnosztikus, az az uni
verzummal forr egybe. A mate
rializmus is összeegyeztethetô
a spiritualitással: nem a mate
rializmussal van a baj, hanem a
radikális redukcionizmussal. Ha
például a pszichoanalitikus azt
mondja, az ember nem több, csak
néhány szexuális komplexus,
vagy a behaviorista nézet alap
ján csak néhány adaptív viselke
déscsomag, illetve a szociálpszi
chológus szerint csak szociális
szerepek halmaza, az mind radi
kális redukcionizmus, úgy ahogy
Francis Crick vélte: nem több,
csak csomag neuron.
Nem vágyteljesítô fantázia vagy a haláltól való félelem gene-
rálja a lélek, illetve a szellem feltételezését – mondja
dr. Frecska
Ede
, a debreceni Pszichiátriai Klinika vezetôje. A terápia akkor
teljes, ha a bio-pszicho-szociális mellett a negyedik, a spirituá-
lis szint sajátosságait is figyelembe vesszük. Így a beteg nem-
csak meggyógyul, de jobb emberként kerül ki a terápiából.
Bio-pszicho-szocio-spirituális paradigma
Nem a világ senkije az ember
Fotó: iStockphoto