Gyógyszeripar
M
edical
T
ribune
2011.
december
5.
7
Magyarország
legnagyobb orvosi
szakkönyváruháza
További információk:
books.medicalonline.hu
vagy Faragó Beatrix
telefon: 06-1/4304510
Temesvári András, Keltai Mátyás és
Szili-Török Tamás
Kardiológia
Az Orvosi helyesírási szótár eligazítást
nyújt az orvosi szavak és kifejezések
helyesírásáról, különös tekintettel az
orvosi nyelvben gyakori problémákra.
Ára: 4550 Ft
Fábián Pál
Orvosi helyesírási szótár
Az összeállítás azon gyakorlati igény kielé-
gítésére szolgál, hogy az orvosok minél
gyorsabban megtalálják a BNO kódokat.
Ára: 3570 Ft
Receptírási segédlet (a 2000 leg
gyakrabban használt BNO kód)
Makara Mihály (szerk.)
A kiadvány összefoglalja a magzat és az
újszülött mindazon fertôzéseit, amelyek
méhen belül, a szülés során, valamint a
megszületést követôen az élet elsô hónap-
jaiban fordulnak elô.
Ára: 3960 Ft
Hajdi György
Intrauterin és neonatalis fertôzések
A kiadvány segítségére lesz majd minden
szemésznek, ha ritka retinális vagy látó-
ideg betegséggel találkozik, vagy ezekkel
kapcsolatos differenciáldiagnosztikai prob-
lémával kerül szembe.
Ára: 3400 Ft
Janáky Márta
A retina és a látóideg betegségei
– Differenciáldiagnosztika
A szerzô a klinikai genetikus szemszögébôl
tárgyalja az örökletes enzimzavarok kór-
eredetét, klinikumát, a diagnosztikus
kritériumokat, továbbá a prenatális diag-
nosztikus és terápiás lehetôségeket.
Ára: 3950 Ft
László Aranka
Enzymopathiák
books.medicalonline.hu
A kardiológia korszerû ismeretanyaga, mely
e kiadványban fellelhetô, fegyverül szolgál-
hat a szív- és érrendszeri megbetegedések-
kel folytatott harcban.
Ára: 7820 Ft
dialógust tart fenn. Az Európai
Tanács a legkevésbé hozzáférhetô
a lobbisták számára, mivel a tag-
államok minisztereibôl és kor-
mányainak egyéb képviselôibôl
áll, és ezért összetétele állandóan
változik.
A Lengyel Köztársaságban
2005 óta szabályozzák külön tör-
vényben a lobbitevékenységet.
A jogszabály érdekessége, hogy az
érdekképviselet két típusát külön-
bözteti meg: míg „lobbi” alatt
bármely, a közhatalmi döntés-
hozók befolyásolását célzó tevé-
kenységet ért (például a lakossági
fogadóórán a polgármesternek
tett javaslatokat is), addig „pro-
fesszionális lobbinak” minôsíti
azt a tevékenységet, amelynek
során harmadik személy részére,
üzletszerûen végeznek érdekérvé-
nyesítést. A lengyel szabályozás
kizárólag az utóbbira vonatko-
zik. A realitáson alapuló elmé-
leti megközelítés a gyakorlatban
kudarcot vallott, mivel a kétfajta
tevékenység definícióját nem
megfelelôen fogalmazták meg, és
így a törvény betartása – finoman
szólva – akadozik.
Az eltérô szabályozási rend
szerekbôl általánosan megálla-
pítható, hogy a lobbitevékenység
külön törvényben történô szabá-
lyozása gyakran politikai célokat
szolgál. A speciális szabályozás
végrehajtása, betartatása a legtöbb
országban hiányos, mivel a politi-
kai kultúra felülírja a jogszabályo-
kat. Ezért nem feltétlenül szüksé-
ges, hogy külön törvény szóljon
a lobbitevékenységrôl, hiszen azt
más jogszabályokban is korlátok
közé lehet szorítani. Így van ez
jelenleg a magyar jogban is, hiszen
a Büntetô Törvénykönyv szank-
cionálja a hivatali vesztegetést
– mind a vesztegetô, mind a döntés
hozó oldalán –, és külön törvény
teszi lehetôvé a társadalmi, illetve
érdekképviseleti szervezeteknek a
jogalkotásban történô részvételét.
A gyógyszeripar szereplôi tehát a
jelenlegi szabályrendszer kereté-
ben is kezdeményezhetnek párbe-
szédet a jogalkotóval, modelleket
és javaslatokat fogalmazhatnak
meg. A lehetôség adott, de az
eredmény természetesen a másik
oldal nyitottságától is függ.
Dr. Zalai Péter
ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi
Iroda gyógyszeripari csoportjának tagja
Ez általában politikai indíttatású,
és olyan célkitûzéseket tükröz,
mint a korrupció üldözése, a jog-
alkotás átláthatóságának biztosí-
tása vagy a civil érdekérvényesítés
lehetôvé tétele. Mindezek kihat-
nak a szabályozás jellegére is,
amely lehet adminisztratív típusú
vagy büntetô jellegû. Szintén
eltérô a szabályozás alanyi köre,
hiszen nem csak a lobbistára, de
a közhatalmi döntéshozóra nézve
is állapíthat meg kötelezettsége-
ket. A legnagyobb eltéréseket a
nyilvánosan közzéteendô adatok
körének meghatározásában lehet
megfigyelni: egyes esetekben csak
a lobbista nevét kell közzétenni,
míg máskor azt is meg kell jelölni,
hogy milyen tárgykörben keres-
ték meg a jogalkotót és mekkora
összeget utaltak adományként a
kampányszámlájára.
A közhatalmi döntéshozók
felé irányuló érdekérvényesítés-
nek legrégebbi hagyományai az
Amerikai Egyesült Államokban
vannak. Itt a lobbizás a politi-
kai kultúra része, a lobbistáknak
a jogalkotásban jelentôs szerep
jut: csak Washingtonban 17 000
regisztrált lobbista dolgozik. Egy
összesítés kimutatta, hogy az
elmúlt évtizedben az egészség-
ipar költötte lobbizásra a máso-
dik legnagyobb mértékû összeget,
hajszállal lemaradva a pénzügyi
szektor mögött, ugyanakkor
négyszer annyit költve, mint a
hadiipar. Az Egyesült Államok-
ban nagy hangsúlyt kap a nyil-
vánosság, a bejelentendô adatok
köre széles, és a szankciók szigo-
rúak: a jogszabályokat megsértô
személy akár szabadságvesztéssel
is számolhat.
Az EU három legfontosabb
intézményében alapjaiban tér el
a lobbitevékenységre vonatkozó
szabályozás. Az Európai Parla-
mentben – az EU legfôbb politikai
irányító szervében – a hangsúly
az önszabályozáson és az átlát-
hatóságon van. A lobbisták neve
nyilvános adatbázisban szerepel,
nyakukban megkülönböztetô
belépôkártyát viselnek. Ezzel
szemben az Európai Bizottság-
ban, amely az EU tulajdonkép-
peni kormánya, nincs külön
lobbiszabályozás, noha a brüs�-
szeli lobbisták, lobbiszervezetek
tevékenysége nagy részben az
Európai Bizottság döntésho-
zóinak befolyásolását célozza.
A lobbiszabályozás hiányát a
Bizottság a társadalmi párbeszéd
támogatásával és egyfajta nyilvá-
nosságával ellensúlyozza, ennek
keretében – mind a munkáltatók,
mind a szakszervezetek részérôl –
meghatároz iparági partnerszer-
vezeteket, amelyekkel folyamatos
Számos szereplô úgy véli: a dön-
téshozóknak szükségük van arra,
hogy a piaci szereplôk ne csak érve-
iket tárják a jogalkotó elé, hanem
más országokban már jól mûködô
egészségügy-finanszírozási, gyógy-
szer-marketinget szabályozó és
egyéb modellekkel, nemzetközi
tanulságokkal, vagy adott esetben
konkrét jogszabálytervezetekkel
segítsék a munkájukat. Néhány
véleményformáló szerint az iparág
érdekeinek képviselete egyszerûbb
volna, ha a lobbizás kereteit külön
törvény határozná meg.
A
Medical Tribune
szeptemberi,
az
Érdekellentétek és a párbeszéd
szükségessége a gyógyszerpiacon
címû konferenciáján sok szó esett
arról, hogy szükség van-e külön
lobbitörvényre. Függ-e az érdek-
képviselet sikeressége, a jogalkotás
átláthatósága, a közélet tisztasága,
illetve az iparág jó hírneve attól,
hogy a lobbitevékenységre külön
szabályozás vonatkozik? Vajon ez
biztosíthatja-e a kormányzat és az
iparág között a rendszeres, kölcsö-
nös és a másik fél érveinek megér-
tését elôsegítô párbeszédet?
A lobbizás – tehát a jogalko-
tásban résztvevôk, illetve egyéb
közhatalmi személyek irányába
történô érdekképviselet – a vilá-
gon mindenhol szükségszerû
jelenség, hiszen a döntéshozóknak
komplex szabályozások között
kell eligazodniuk, és jelentôs
mennyiségû információból kell a
lényeget kiszûrniük. Ráadásul –
mint azt a marketing tudomány
vallja, és a gyógyszerismertetés
révén is tudjuk – a meggyôzés a
személyes párbeszéd útján a leg-
hatékonyabb.
Felmerül azonban a kérdés:
szükséges-e külön törvényben sza-
bályozni a lobbitevékenységet?
Széleskörû kutatás alapján meg-
állapítható, hogy a világ országai-
nak többségében közvetlen szabá-
lyozás nem létezik, annak hiánya
a jellemzô. Az Európai Unió 27
tagállamából összesen négyben
van külön jogszabály, és olyan
országokban, mint India, Japán
vagy Törökország, szintén nincs
lobbitörvény. Ettôl függetlenül ter-
mészetesen jellemzô, hogy egyéb
jogszabályokban – a büntetô
törvénykönyvektôl a parlamenti
szabályzatokig – meghatároznak
olyan elveket, amelyek a közha-
talmi döntéshozók felé irányuló
érdekérvényesítési tevékenységet
korlátok közé szorítják.
Ahol viszont van közvetlen
lobbiszabályozás, ott egymás-
tól alapjaiban eltérô modelleket
figyelhetünk meg. A kategorizálás
egyik fontos alapja – amely a rész-
letszabályok tekintetében is meg-
határozó – a szabályozás célja.
Az érdekképviselet szabályozása
Nemzetközi modellek
A gyógyszeripart érintô 2011. tavaszi törvénymódosításo
kat követôen sok háttérbeszélgetésen, szakmai eszmecserén
elhangzott, hogy a sikeresebb érdekképviselet céljából az ipar
ágnak magasabb szintû és hatékonyabb kapcsolatot kellene
kiépítenie a jogalkotóval, illetve a kormánnyal.