Interjú
M
edical
T
ribune
2011.
december
5.
3
n
A Széll Kálmán Terv végrehajtó-
jaként is maradtak még a gyógy-
szeriparban barátai?
– Miért ne maradtak volna?
Most ugyan kormánytisztviselô
vagyok, de dolgoztammár a gyógy
szeriparban is. A szerepek cseré
lôdhetnek, a barátságokat mindez
nem befolyásolhatja. S miután
voltam már elég sok idôt mind-
két oldalon, azt hiszem, ismerem
a motivációkat, értem a „nyelvet”.
n
Akkor sem fagyott meg ön körül
a levegô, amikor a jövô évi 83
milliárdos megszorítással kap-
csolatos információkat megosz-
totta az érintettekkel?
– Nem. Nyilván nem örültek, de
a gyógyszeripar szereplôi is e világ-
ban élnek. A kormányok másutt
is mind takarékosabban bán-
nak a közpénzekkel, így nem érte
ôket váratlanul, hogy a magyar
kormány is hasonló lépésre kény-
szerül. A megoldás viszont már
jobban bántotta ôket: nehezen
fogadták el, hogy a piac szereplôit
nem egyformán érintették a meg-
szorítások. Lelkesen támogatták
volna, ha a betegekkel osztozhat-
nak a költségeken. Véleményük
szerint az elvben 100 százalékkal
támogatott orvosságokért a pati-
kában fizetendô 300 forint nincs
arányban azzal a várható haszon-
nal, egészségnyereséggel, amit az
adott termék magában hordoz.
Állítják, ha a terápiára szorulók
többet fizetnének, akkor jobb lenne
a beteg együttmûködése: szedné
a gyógyszereit, biztosabban gyó
gyulna, és kevesebb doboz kerülne
akár bontatlanul is a szemétbe.
Ebben nyilván van némi igazság,
de az egészségpolitika elkötelezett:
a betegek terhei nem nôhetnek…
n
Ez egészen biztos? Sikerült föl-
mérniük az október elsejei, sok
szempontból nagyon is merész
új támogatáspolitika következ-
ményeit?
– Ha arra gondol, hogy a vak-
licit nyomán a támogatáscsökken-
tés növelte néhány termék pati-
kai árát, erre azt kell mondanom:
minden csoportban maradt olcsó,
vagy lett még olcsóbb. Sokféle
aggodalom megfogalmazódott:
hogy gyógyszerhiány lesz, hogy
nem lesznek majd a patikákban
az új termékekbôl, a háziorvosok
nem tudnak kellô rugalmassággal
terápiát váltani, problémák adód-
nak a betegek átállításával – ám
ezekrôl utóbb kiderült: alaptalan
félelmek voltak.
n
A
Figyelô
legutóbbi számában
azt állítja: nem is igazi kiadás-
csökkentés, csupán költségvetési
arról is, hogy a klinikai vizsgálati
eredményeket és a ráfordításokat
összhangba kellene hozni. Most
az egészségbiztosító a gyártónak a
szerrel kapcsolatos ígéreteit „árazza
be” amikor befogadja az új termé-
ket. Ezzel szemben a jövôben akkor
fizetünk, ha a gyógyszer valóban
hozza azt az egészségnyereséget,
amit a gyártó ígért.
n
Hogyan?
– Megosztjuk a kockázatot, mert
ahol a gyakorlati terápia eredmé-
nye jelentôs mértékben eltérhet a
kontrollált körülmények között
mért klinikai hatékonyságtól, ott
nem viselheti a pénzügyi következ-
ményeket egyedül a finanszírozó.
Ezért a jövôben az OEP beteg
regisztereken keresztül nyomon
követi nyolc termék hatékonyságát.
(A betegregiszterekrôl szóló írá-
sunkat lásd a 4. oldalon.)
A kezelô
centrumokban az orvosok rendel-
kezésére áll majd egy program,
amelynek segítségével rögzíthetik
az ehhez szükséges adatokat.
n
Ez növeli az orvosok admi
nisztrációs terheit; lesz valami-
lyen ösztönzô eleme is a prog-
ramnak?
– Pénzbeli ösztönzést erre nem
tudunk adni, de az orvos meg-
kapja a programot, rendelheti a
szóban forgó készítményeket, az
összegyûlt adatokból pedig késôbb
profitálhat. Elképzelhetetlennek
tartom, hogy ne legyen kellôen
ösztönzô az orvosnak, ha visszajel-
zést kap arról, milyen az eredménye
a munkájának. Fontos, hogy nem
a gyógyítókat akarjuk minôsíteni,
hanem a szerrôl gyûjtünk infor-
mációt. A beteget nem kell többet
vizsgálni, mint amennyit a keze-
léshez amúgy is szükséges, csak
azt kérjük, hogy a leletek ered-
ményeit rögzítsék egy elektroni-
kus felületen. Egyébként egy ilyen
példaértékû rendszer már évek óta
mûködik a gyermekonkológiában.
n
Hogyan lesz ebbôl a finanszírozó
és a gyártó között kockázatmeg-
osztás?
– A terápia eredményességének
mérése vezet el ehhez, hiszen egy
új szerrôl kiderülhet, hogy a gya-
korlatban nem hozza azokat az
eredményeket, amelyek a klinikai
vizsgálatok alapján, a befogadás-
kor várhatóak voltak. Ha például a
csontritkulás mérséklésére haszná-
latos szerrôl azt állítják: kevesebb
lesz a törés, és mondjuk, három
éven belül mégis törik a csont,
akkor a gyártó visszafizet a támo-
gatásból, illetve finanszíroznia kell
a törések kezelésének költségeit.
Tény, hogy ilyen kockázatmegosz-
tás nem alkalmazható valamen�-
nyi termékköre, például a magas
vérnyomás gyógyszereire, mert
ez utóbbiaknál sokféle paraméter
befolyásolhatja, hogy hozza-e az
adott termék az elvárható terápiás
hatást. Elsô körben a nagyon drága
terápiák esetében vezetjük be.
trükk a 83 milliárd forint. A na
gyon drága gyógyszerek átsoro-
lása a patikai forgalomból a kór-
háziba pusztán technikai fogás,
látszólag 40 milliárd megtakarí-
tást jelenthet a gyógyszerkasszá-
nak, de ezt a pénzt el kell költeni
a kórházakra. Hogy van ez?
– Ha az OEP közbeszerzés
útján, közvetlenül szerzi be ezeket
a gyógyszereket, és úgy biztosítja
a kórházak részére, hogy azoknak
nem is kell érte fizetniük, mindenki
jól jár. A betegek ott kapják meg
a gyógyszert, ahol felírják nekik,
a gyártók az eljárásokban tudnak
árat csökkenteni, nagyobb lesz a
verseny, a biztosító pedig sokkal
jobban tudja monitorozni a készít-
mények használatát. Ugyanezekre
a gyógyszerekre 2011-ben mintegy
40milliárdot költ a biztosító, a kór-
házi kasszában erre csak 30 milli-
árd fedezet van. Ekkora megtaka-
rítást remélünk az intézkedéstôl.
Ez a Széll Kálmán Tervnek csak az
egyik kis része…
n
Tartható lesz a 83 milliárdos
megtakarítás?
– Ez két részbôl jön össze: a
bevételi és kiadási oldalt is érinti.
Az eddigi tapasztalatok alapján
azt gondolom, hogy a támogatás
kiáramlás mérséklése jól kézben
tartható, a bevételi oldal kicsit
gyengébb lábakon áll. Ott a ter-
veket könnyen bedöntheti a gaz-
dasági körülmények megváltozása
vagy az, ha a parlamenti vita vál-
toztat a paramétereken: 7–8 mil-
liárd forintot vihet el például az a
módosító indítvány, amely mégis-
csak lehetôvé tenné, hogy a gyógy-
szeripar az ôket sújtó extraadóból
leírhassa a kutatás-fejlesztésre köl-
tött pénz egy részét. Amit természe-
tesen mi is támogatunk, kiemelten
fontosnak tartunk, de nem biztos,
hogy ezt az E-alapból kell fedezni.
n
Vannak még tartalékok a gyógy-
szerköltségek megfékezésére az
OEP tarsolyában?
– Egyelôre azzal is megelégszünk,
ha a Széll Kálmán Terv januárban
belépô újabb elemeit megvalósít-
juk. Az egyik ilyen az úgynevezett
biológiai terápiák finanszírozási
problémájának menedzselése, mert
a következô gyógyszerpiaci árrob-
banás részben e területen várható.
A különféle krónikus betegségek
gyógyszereinek egyre nagyobb
hányadát teszik ki ezek a nagyon
drága, biotechnológiai eredetû
szerek. Míg 2006-ban e termékek
részesedése az onkológiai terápi-
ákban 9 százaléknyi volt, addig
2011 elsô felében már 24 százalék,
ami körülbelül 50 milliárd forintos
kiadást jelent. Régóta beszélünk
n
Miért éri ez meg a gyár-
tóknak?
– Hadd hozzak fel egy
példát: egy nemrég piacra
került új szer a gyakorlat-
ban a betegek felénél nagyon
hatékonynak bizonyult, míg
a másik csoportban semmi-
lyen javulást nem hozott.
Erre a gyártó elkezdte vizs-
gálni éppen a betegregiszte-
rek alapján a finom részle-
teket, és az derült ki, hogy
az eltérést egy génkülönbség
okozza. A gyártó azóta pon-
tosított, és az általa meg-
határozott paraméterek mentén
egészen biztos lehet abban, hogy
a terméke hozza azt az elvárható
egészségnyereséget, amit állít róla.
n
Azért az, hogy kinél mi és hogyan
hat, sok mindenen múlik. Sok
vita lehet az elszámolásnál…
– Meglehet, de a viták elkerü-
lésében a gyártó is érdekelt. Arra
fogják ösztönzi a gyógyítókat,
hogy gondosabban válasszák ki a
terápiát, vagyis a megfelelô készít-
ményt írják fel az egyes betegek-
nek. Nem lesz érdeke a gyártónak,
hogy boldog-boldogtalannak az ô
termékét rendeljék, hiszen a rossz
orvosi döntések az ô eredményes-
ségi mutatóját fogják lerontani.
Viszont ha az orvos nem a proto-
koll szerinti terápiát alkalmazza,
akkor erre hivatkozva a gyártó
elkerülheti a visszafizetést.
n
Lehet ennek következménye az
orvosra?
– A korbácsrendeletek ideje le
járt. Nagyon is eltökélt a kormány-
zat abban, hogy orvost nem büntet-
het, csak jutalmazhat a rendszer.
n
Kötöttek már kockázatmegosz-
tásra épülô megállapodást?
– Igen. A tüdôdaganatos bete-
gek jelenlegi várható 6,5 hóna-
pos túlélése 9 hónapra nôhet egy
új készítménynek köszönhetôen.
A gyártója szerint ez a szer lassítja
a daganat szóródását, illetve növe-
kedését. A terápia havi ára betegen-
ként 560 ezer forint. A készítmény
januártól el is érhetô a centru-
mokban. A megállapodás szerint
a gyártó az elsô három havi adag
árát maga állja, a biztosító pedig
akkor veszi át a finanszírozást, ha
a szer hatott. Ezt pedig már egy
röntgenfelvétel is megmutatja.
n
Mennyi bevétele lehet az egész-
ségbiztosítónak a kockázatmeg-
osztó finanszírozással?
– Nem az a cél, hogy pénz jöjjön
vissza. Más a szemlélet: azt kérjük
a gyártóktól, garantálják azt, amit
a termékükrôl állítanak, és ezért
vállaljanak pénzügyi kockázatot.
n
Gyakori érv, hogy a beteg azért
nem gyógyul, mert nem váltja
ki vagy nem szedi be a gyógy-
szereit…
– Januártól erre is lesz „orvos-
ság”. Az egészségbiztosító várha-
tóan három területen a betegeket is
ösztönzi, hogy mûködjenek együtt
saját gyógyulásuk érdekében az
orvossal. A változás elsôként a
krónikus hörgôtágulásos (COPD)
betegeket érinti. Ôk kezelés nél-
kül a légzôfelületük egyre nagyobb
hányadát veszítik el, és ha dohá-
nyoznak, nem szívódik fel a szer-
vezetükbe a gyógyszer. Dohány-
zás nélkül 80 százalékkal jobb az
orvosság hatása. Az OEP évi tíz-
milliárdot költ a COPD terápiára,
miközben a betegek 90 százaléka
dohányzik. Itt az a cél, hogy a
beteg hagyja abba a dohányzást,
de ha ez mégsem történik meg,
akkor legalább annyit fizessen az
orvosságért, amennyit a cigarettára
költ havonta. A program január-
tól indul, de az elsô félév türelmi
idô, majd újabb negyedévig ingye-
nes leszoktató terápián vehetnek
részt a betegek, ezután az orvosi
rendelôkben a szokásos felülvizsgá-
laton nyálból, vagy pár csepp vérbôl
megmérik a szervezet nikotinszint-
jét. Aki ezen elbukik, annak csak a
kisebb támogatási kulccsal írhat fel
az orvos gyógyszert. Fontos, hogy
a rendszer rugalmas, és ha valaki
idôközben, a következô vizsgálatig
abbahagyja a dohányzást, vissza-
kapja a magasabb támogatást.
n
Kiket akarnak még együttmûkö
désre ösztönözni?
– Az egyeztetések errôl még zaj-
lanak, de valószínûleg a gyógyszer-
rel karbantartott kettes csoportba
tartozó cukorbetegek és a magas
koleszterinszinttel kezeltek is érin-
tettek lehetnek. A cukorbetegek a
negyedéves felülvizsgálatkor élet-
módbeli tanácsadást kapnak és
egy egyszerû vérteszttel ellenôrzi
majd az orvos, hogy miként sike-
rült betartani a diétát. A vér egyik
alkotóeleme(hemoglobinA
1c
)hos�-
szabb távon is emlékszik a szerve-
zet cukorterhelésére, aki ezen elbu-
kik, szintén drágábban juthat a
terápiához. Természetesen ez csak
azokra a betegekre vonatkozna,
akiknek a cukorbetegsége még
nagyon „kezdeti” állapotban van,
és a diéta sokat javíthat a helyzetü-
kön. A koleszterinszint csökkentôt
szedôk együttmûködésre bírásá-
ról még csak az elején tartanak az
egyeztetések, várhatóan a jövô év
utolsó harmadában lesz meg a vég-
leges forma.
Danó Anna
Ismerem a motivációkat, értem a „nyelvet”
A korbácsrendelet ideje lejárt
Betegregiszter és kockázatmegosztás – e két fogalomra épül a jövô
gyógyszerár-támogatási filozófiája és gyakorlata. Az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerár-támogatási fôosztályának
vezetôje,
Bidló Judit
állítja: a regiszter célja nem az orvosok minô
sítése, hanem az elsô körben „figyelôlistára” kerülô nyolc készít
mény hatásosságának vizsgálata, eredményességének mérése.
Fotó: Bodó Gábor