Page 9 - flippingbook magyar

This is a SEO version of flippingbook magyar. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »
Panoráma
M
edical
T
ribune
2011.
november
17.
9
Genetika
Bár eddig azt gondolták, hogy
a genetika nem játszik szerepet
a reumatoid artritisz kialakulá­
sában, az idén augusztusban két
közlemény is megjelent, amelyek
szerint a géneket a közeljövôben
segítségül hívhatjuk az auto­
immun betegségek diagnosztiká­
jában és terápiá­jában.
A
Blood
címû szakfolyóirat
cikke részleges magyarázat­
tal szolgál arra is, hogy ezek a
betegségek miért fordulnak elô
2–10-szer gyakrabban nôkben.
Philippa Marrack
és munka­
társai felfedeztek egy újfajta
B-sejtet, amelyek az egészséges
nônemû kísérleti egerekben a
kor elôrehaladtával megszapo­
rodnak (a hímekben szintjük
alacsony marad), ezért az age
associated B-cell (ABC) elneve­
zést kapta. A kutatók szerint az
autoimmun betegségre hajlamos
bármely nemû kísérleti állat­
ban az ABC-sejtek mennyisége
már fiatal korban, még az anti­
testek megjelenése elôtt megnô.
Az ABC-sejtek kromatin-ellenes
antitestet gyártanak, és aktivizá­
lódásukhoz egy olyan sejtfelszíni
receptor mûködése szükséges,
amelynek a génje (TLR7) az X
kromoszómán található.
A
Nature Genetics
-ben megje­
lent másik tanulmány
Katherine
Siminovitch
és csapata mun­
kája, akik szerint a PTPN22
nevû gén mutációja ahhoz vezet,
hogy alacsonyabb mennyiség­
ben termelôdik egy fehérje (Lyp/
Pep foszfatáz). Mivel ez az enzim
egészséges sejtekben gátolja a
limfociták és a dendritikus sejtek
túlmûködését, alacsonyabbszintje
nem tudja megakadályozni az
autoimmun betegségek kialaku­
lását. A kutatók úgy vélik, hogy a
foszfatáz szintjének mérése alkal­
mas lehet az autoimmun betegség
súlyosságának és a terápia hatá­
sosságának monitorozására.
Drogok
A
Rheumatology
címû szak­
lapban
A. M. Malfait
, illetve
S. Wright
és munkatársai beszá­
molnak arról, hogy a kender­
ben a tetrahidrokannabinol
(THC) után a második legna­
gyobb mennyiségben elôforduló
hatóanyag, a nem pszichoaktív
kannabidiol (CBD) kombinált
immunszuppresszív és gyul­la­dás­
gátló hatása révén hatékonyan
csökkenti a reumatoid artritisz
tüneteit. Szintén itt olvashat­
juk, hogy Nagy-Britanniában az
artritisz okozta szenvedés csök­
kentése az öt leggyakoribb orvosi
marihuána-használati indok
között szerepel: az orvosi mari­
huánát fogyasztók 21 százaléka
speciálisan az artritisz tüneteinek
enyhítése miatt fordul ehhez a
szerhez. A fogyasztók 72 száza­
lékának panasza sokat enyhült,
míg 28 százalékuk kismértékû
javulásról számolt be.
A
Proceedings of the National
Academy of Sciences
-ben
Ing-
Marie Jonsson
és munkatár­
sai egy másik drog, az alkohol
gyulladásgátló és szöveti dest­
rukció ellenes hatását elemzik.
A kísérleti állatoknak olyan
mennyiségben adott etanol,
amely még nem okoz májká­
rosodást, megakadályozta a
kopásos artritisz kialakulását
a leukocita-migráció gátlása és
a tesztoszteron-elválasztás növe­
lése révén. Ez utóbbi az NF-
k
B
nevû transzkripciós faktor akti­
vációját csökkenti.
Vakcinák
Mint arról 19-es lapszámunkban
részletesebben beszámoltunk,
napjainkban többen is kísérle­
teznek az autoimmun betegségek
terápiás oltással való kezelésével.
Arthur Vandenbark
és munka­
társai az
Immunology
címû szak­
lapban amellett érvelnek, hogy
a T-sejt receptorfehérje-vakci­
nák hatására javul a sejtmediált
immunitás, megváltozik az indu­
kált regulátoros T-sejtek citokin-
termelése, enyhül az autoimmun
gyulladás.
Betegség- és páciens-specifi­
kus DNS-vakcinákkal próbál­
koznak a szklerózis multiplex,
a reumatoid artritisz és az 1-es
típusú cukor­betegség ellen. (Az
auto­antigén-specifikus DNS-
terápia elképzelhetô mechaniz­
musa: az autoreaktív T-lim­fo­ci­
tákat a betegséget kiváltó Th1-es
fenotípusból átalakítja a beteg­
ség elôrehaladását gátló Th2-es
fenotípusba.)Az
ExpertReviewof
Vaccines
speciáliskülönszámában
foglalják össze
Olaf Stüve
, illetve
Amit Bar-Or
és munkatársai
a témában végzett kutatások
eredményeit.
A toleranciát kiváltó DNS-vak­
cinákmelletti másik kutatási irány
az autoimmun betegségek oltás­
sal való kezelésében a bélférgek
(pl. az
Ancylostoma duodenale
vagy a
Necator americanus
)
szervezetbe juttatása, mert a fér­
gek valamilyen mechanizmussal
elnyomják az immunválaszt.
E paraziták oltóanyagként
való felhasználásának a higié­
nia-hipotézis adja az alapját. Az
elôször
David P. Strachan
által
egységes rendszerbe foglalt hipo­
tézis 1989-ben jelent meg a
Bri-
tish Medical Journal
-ben, és azt
mondja ki, hogy az iparilag fejlett
nyugati társadalmakban azért nô
exponenciálisan a modern, „civi­
lizációs” betegségek száma, mert
a klórozott ivóvíz, a védôoltások
és az antibiotikumok révén sike­
resen kezelt régi betegségek hiá­
nyában felborult az évmilliók
alatt kialakult immunegyensúly,
és a szervezet saját maga ellen
fordult, létrehozva az autoimmun
betegségek tömegét.
Természetesen az igazi meg­
oldás az lesz, ha majd sikerül
izolálni a molekulákat, amelyek
révén a férgek lekapcsolják az
immunrendszert. A férgek hatá­
sát utánzó szerek az autoimmun
kórképek elleni gyógyszerek új
osztályát jelentik majd.
A reumatoid artritisz elnevezése –
reumás lázra emlékeztetô ízületi
gyulladás – egy brit reumatológus,
dr. Alfred Baring Garrod érdeme.
A késôbb Viktória királynô
lovagjává ütött Garrod elôször
1848-ban azt fedezte fel, hogy a
köszvényesek vérében abnormáli­
san magas a húgysav szintje, majd
1859-ben rájött, hogy a reumatoid
artritisz egy különálló kórkép.
Bár a mai Olaszország és Auszt­
ria határán jégbe fagyva talált 5
ezer éves múmia, Ötzi is artritiszes
volt életében, az elemzôk szerint
az 1600-as évek elôtt a reumatoid
artritisz roppant ritka volt Európá­
ban, míg sok ôsi amerikai indián
csontvázon megtalálhatók a jelei.
Ebbôl egyesek arra következtetnek,
hogy a betegség Amerikából érkez­
hetett a felfedezések korában, így
az 1577-ben született németalföldi
festô, Rubens által saját magá­
val kapcsolatban leírt betegség
már lehetett reumatoid artritisz,
és kiválthatta a kikötôvárosba
beáramló és egyre jobban elterjedô
dohány fogyasztása.
Olyan elméletek is napvilá­
got láttak, miszerint a terjedô
tuberkulózis elleni védekezés­
ként az emberi szervezet „fel­
jebb kapcsolta” az immunrend­
szer mûködését, és ez vezetett az
autoimmun betegségek fokozódó
megjelenéséhez. Mások az 1899-
ben bevezetett aszpirint gyanúsít­
ják, mondván: a szer a gyomor-
bélrendszert károsítva lehetôvé
teszi, hogy a bélbaktériumok és a
táplálék allergén fehérjéi könnyeb­
ben bejussanak a véráramba.
Rubens mellett egy másik hír­
neves európai festôrôl is tudjuk,
hogy reumatoid artritiszben szen­
vedett: Auguste Renoir tünetei
50 éves kora körül kezdôdtek, és
élete hátralévô 30 évében az egyre
jobban lesoványodó mûvész olyan
hôsiesen küzdött a fájdalmas kór­
ral, hogy bár tolószékben, bebu­
gyolált kezéhez erôsített ecsettel
tudott csak dolgozni, a képein
nem mutatkozik semmiféle szo­
morúság vagy diszharmónia. Azt
vallotta, hogy éppen elég csúnya
dolog van a világon, a képeken
jelenjen meg inkább a szépség.
Kollégák
A Nobel-díjas kémikus, Dorothy
Hodgkin a kór tipikus áldozata
volt: fiatalon, 28 éves korában
diagnosztizálták nála a betegséget,
ennek ellenére ki tudta fejleszteni
a röntgenkrisztallográfiát, többek
között leírta az inzulin 3 dimen­
ziós szerkezetét, és hozzájárult a
DNS-spirál leképezéséhez.
Az elsô szívtranszplantációt
végzô dé l - a f r i ka i s ebé s z ,
Christiaan Barnard a híres ope­
ráció elôtt tizenkét évvel, 34
évesen már reumatoid artritiszes
volt, és emiatt a betegség miatt
kellett viszonylag korán, 60 éve­
sen nyugdíjba mennie. Renoirhoz
hasonlóan Barnard is megpróbált
alkalmazkodni a fájdalomhoz és
az egyéb tünetekhez, és könyvet is
írt, amelyben megosztja tapaszta­
latait sorstársaival és tanácsot ad
nekik, hogyan küzdjenek meg a
betegséggel (Arthritis Handbook:
How to Live With Arthritis).
A könyvbôl az is kiderül, ô
milyen terápiás tanácsokat kapott
rajongóitól: javasolták neki, hogy
fogyasszon lucernakivonatot és
almabrandy-t, viseljen mágne­
ses karkötôt, illetve mossa kezeit
ásványi olajban.
Sarlatánok
Az orvostörténész Dudley Hart a
British Medical Journal
-ben meg­
jelent tanulmányában bemutatta a
reumatoid artritisz kezelésének tör­
ténetét, és beszámolt több furcsa
gyógymódról is. Mint írja, az ilyen
betegségek esetén, amikor nincs
valódigyógymód, természetszerûleg
burjánzanak a sarlatán módszerek.
Hozzáteszi: az orvosnak ilyenkor
kell csak igazán a mesterség leg­
javát adnia és kiválónak lennie –
olyan kórképet, amelyre van orvos­
ság, bárki tud gyógyítani.
A reumatoid artritisz ráadásul
olyan betegség, amelyben min­
dennapos a fájdalom és a kényel­
metlenség, így a benne szenvedôk
nagyon vágynak valamilyen haté­
kony gyógymódra, ami különö­
sen kiszolgáltatottá teszi ôket a
kuruzslóknak.
Hart felsorolta, hogy mik azok
a „mérgek”, amelyeknek a lai­
kusok a leggyakrabban tulaj­
donítottak etiológiai szerepet a
múlt században, és kiderült, hogy
ezek minden háztartásban jelen
vannak: só, csapvíz, tej, tea és
narancslekvár. Megelôzésre pedig
a következô módszerek terjed­
tek: jódos medál, megkötôs ing,
vörös flanelbôl készült alsónemû,
birka- és angóragyapjú. Az
orvostörténész gyûjtésében az is
szerepel, hogy a megszorult állat­
tartók lovak ízületi gyulladását is
próbálták réz bokapereccel meg
arzéninjekcióval kezelni, az embe­
rek pedig méhlepénykivonatot,
vizeletet, karácsonyi havat, varjú­
húst fogyasztottak gyógyulásban
reménykedve.
A durvább módszerek között
szóba került az évszázadokon
keresztül alkalmazott érvágás,
valamint az 1940-es években
divatba jött Speransky-pumpa,
aminek segítségével a lumbális
magasságban el távol í tot tak
néhány milliliter gerincvelôi folya­
dékot, majd visszafecskendezték
azt, és az eljárást egy ülésben még
meg is ismételték néhányszor.
Mint az orvostörténész írta: való­
jában minden szerrel és eljárással,
ami hatásosnak bizonyult más
kórképekben, megpróbálkoztak a
reumatoid artritisz kezelésében is,
így kerülhetett sor inzulinkóma
vagy elektrosokk alkalmazá­
sára, és mint a vizeletivás, ezek
is „mûködtek”, hiszen a betegség
lefolyása ciklusos, és ha jó idôben
alkalmazunk egy-egy terápiát,
hamarosan következhet a termé­
szetes remisszió.
Összeállította: dr. Kazai Anita
Civilizáltságunk következményei
Kísérleti terápiák
História és hírnevesek
Mivel a reumatoid artritisz és általában az autoimmun beteg-
ségek kiváltó oka ismeretlen, a kialakulásukkal és gyógyítá-
sukkal kapcsolatos kutatás igen sokoldalú.
Fotó: iStockphoto