Panoráma
8
2011.
november
17.
M
edical
T
ribune
lezték, hogy a reumatoid artritisz
kialakulásában is szerepet játszik
valamilyen keresztreakció: gya
núba keveredett a
Mycoplasma
,
az
Erysipelothrix rhusiopathiae
,
a
parvovírus B19
és a rubeola,
kanyaró is, azonban ezek szere
pét mind a mai napig nem sikerült
igazolni, ahogy a táplálékallergia
kóroki szerepe sem bizonyított.
Viszont epidemiológiai vizsgála
tok felvetik két herpeszvírus, az
Epstein-Barr vírus
és a
humán
herpeszvírus 6
szerepét. A kör
nyezeti kockázati tényezôk közül
bizonyított a dohányzás szerepe.
Medicine Journal
-ben, a fizikai
aktivitás az izomerô fokozásán túl
a gyulladásos útvonalakat, az endo
teliális diszfunkciót, azaz az atero
szklerózisos network-öt is gátolja,
ezáltal csökkenti a reumatoid artri
tiszre jellemzô megnövekedett kar
diovaszkuláris kockázatot.
A reumatoid artritiszre jellemzô
egész testre kiterjedô gyulladás,
illetve a kezelés mellékhatásai neu
rológiai tüneteket is okozhatnak.
A centrális és perifériás idegrend
szeri manifesztációk – végtagzsib
badás, -bénulás, szélsôséges eset
ben akár hirtelen halál – helyes
diagnózisa akkor lehetséges,
jegyzi meg
Ramos-Remus Cau
a
Clinical Rheumatology
címû
szaklap legutóbbi számában, ha a
kezelôorvos tisztában van azzal,
hogy a reumatoid artritisszel neu
rológiai komplikációk is együtt
járhatnak (Beyond the joints:
Neurological involvement in
rheumatoid arthritis – a cikk átte
kinti a neurológiai tünetek korai
felismerésének lehetôségeit).
Gondozás
A gondozás során tehát a beteg
ízületi státuszának és a terápia
hatékonyságának nyomon köve
tésén túl fontos a gyógyszer
mellékhatások monitorozása,
valamint az egyéb szervi mani
fesztációk keresése, kizárása,
illetve szükség esetén kezelése is,
az évi rendszeres hasi ultrahang-
és mellkasröntgen-vizsgálat, s a
neurológiai, pulmonológiai és
kardiológiai kivizsgálás.
A reumatoid artritisz mel
lett olyan ízületi gyulladások
is vannak, amelyeknek ismer
jük az okát, ilyenek a kopásos
oszteoartritiszen kívül a bak
tériumok vagy vírusok által
kiváltott gyulladások, illetve a
kicsapódott húgysavkristályok
által elôidézett köszvény. A reu
más láz
Streptococcus pyogenes
infekció (torokgyulladás, skarlát)
után két-három héttel fejlôdik
ki, a szíven, agyon és bôrön
kívül az ízületeket is érintheti,
s valószínûleg antitest-kereszt
reakció okozza. Sokáig feltéte
szabad kombinálni, és hosszabb
távon a szteroidok minimalizálása,
optimális esetben elhagyása a cél.
A biológiai terápiás készítmé
nyek fehérvérsejt-modulátorok
(B-sejt-gátlók), vagy gyulladásos
citokineket: a tumornekrózis-fak
tort, illetve az interleukin-6-ot gátló
antitestek. Mellékhatásuk lehet a
különbözô fertôzések gyakoribb
elôfordulása, leukémia vagy lim
fóma, illetve pszoriázis kialakulása.
Sebészet
A gyógyszeres kezelésen túl szük
ség lehet sebészi kezelésre is:
3–4 gyulladásos fellángolás után
indokolt lehet a rendszeresen
begyulladó ízület tokjának sebé
szi rekonstrukciós mûtéte, netán
az ízületi tok belsô részének eltá
volítása (szinovektómia), illetve a
késôbbiekben a kezek, könyökök,
vállak funkcióját helyreállító, bizo
nyos esetekben ízületpótló mûtét.
Rehabilitáció
Az elôrehaladottabb betegségben
szenvedôk különbözô segédesz
közöket: támbotot, térdtámasztót
vehetnek igénybe – olvashatjuk
dr.
Pálinkás Imre
összefoglalójában.
Fontos a komplex rehabilitáció;
ha nincs akut gyulladás, alapvetô a
gyógytorna – az izomerô javítására
– és a fizioterápia, a meleg- vagy az
elektromos stimuláció, valamint az
aktivitások közötti gyakori pihenés
és a napi 8–10 órás alvás.
Mint
George Metsios
és munka
társai írják az
OpenCardiovascular
ladás károsítja az ízületi porcot és
a csontot is, deformitások, össze
növések jöhetnek létre. A jelleg
zetes reumás csomók szimmetri
kusan a végtagok feszítô oldalán,
a kézfejeken, a könyökökön
jelentkeznek. A szervezet egészére
kiterjedô gyulladás miatt kiala
kulhat láz, rossz közérzet, gyen
geség, fáradékonyság, fogyás.
Az extraartikuláris tünetek
közül jellemzô bôrelváltozás a
pigmentációzavar, az ujjbegyek
kihegyesedhetnek, idegrendszeri
tünetek, így például a perifériás
idegek degenerációja jelentkez
het, elôfordulhatnak szemtünetek:
szemszárazság, hajszálérgyulladás.
Mint
dr. Pálinkás Imre
írja inter
netes összefoglalójában: ritkán a
belsô szervek is érintettek lehetnek,
így például elôfordul szív- vagy
szívburokgyulladás, tüdô- vagy
jellegzetes csomós mellhártyagyul
ladás, illetve vesegyulladás.
vagy ízületbe adott szteroidok), a
fájdalomcsillapítóknak és a bioló
giai terápiás készítményeknek van
szerepük, valamint fontos a D-vi
tamin és a kálcium pótlása.
A betegségmódosítóknak ko
moly mellékhatásaik lehetnek,
ezért rendszeresen monitorozni
kell a beteg vérképét, máj- és
vesefunkcióit, azonban e szerek
általános gyulladáscsökkentô
hatásuknál fogva az ízületi gyul
ladáson túl csökkentik a reuma
toid artritiszre jellemzô magasabb
kardiovaszkuláris kockázatot is.
Mint az
Arthritis Research &
Therapy
címû szaklap augusztusi
számában
Lena Innala
és mun
katársai írják, a DMARD-szerek
szervezetszinten mérséklik a gyul
ladást, ezokozzakardiovaszkuláris
kockázatcsökkentô hatásukat.
A nem-szteroid gyulladáscsök
kentôk (NSAID) újabb generáció
jában fontosak a szelektív COX-2
gátlók, amelyek a ciklooxigenáz
2-es izoformáját blokkolva a
prosztaglandinszintézist gátolják, és
kevesebb gasztrointesztinális mel
lékhatást okoznak, mint a hagyo
mányos NSAID-ok (még ma is vizs
gálják azonban kardiovaszkuláris
mellékhatásaikat). A különbözô
nem-szteroid készítményeket nem
A reumás lázhoz hasonlító
ízületi gyulladás
A reumatoid artritisz – közismert
nevén reuma – az oszteoartritisszel
szemben tipikusan a kisízületeket
(a kéz és a láb alap- és középsô
ízületeit, valamint a csuklót, a
térdet, a vállat és a bokát) érinti,
de a test valamennyi ízületét meg
támadhatja. Fôleg a fiatal, közép
korú nôk betegsége (a nôk köré
ben háromszor gyakoribb, mint a
férfiaknál, és gyakran indul gyer
mekszülést követôen), de jelent
kezhet gyermekkorban is. A gyul
A reumatoid artritisz diagnózisában
az alábbiak segítenek (az Amerikai
Reumatológiai Kollégium kritéri
umai alapján): reggel, több mint
egy órán át tartó ízületi merevség;
a kezek, illetve több mint 3 ízület
érintettsége; szimmetrikus ízületi
gyulladás; reumás csomók (az ese
tek 20–40 százalékában); úgyneve
zett reuma-faktor a vérben (azonban
egyéb betegségek, egyes gyógyszerek
is okozhatják a reumafaktor-poziti
vitást, sôt az egészségesek 5 százalé
kánál is elôfordul); jellegzetes jelek
a röntgenfelvételen (kirágódások a
csont és a porc határán).
A kórkép a betegek 10 százalé
kában visszafejlôdhet, 30 százalé
kukban enyhe. A betegek 60 száza
lékára jellemzô a típusos hullámzó
lefolyás, esetükben az ízületkáro
sodás fokozatosan súlyosbodik.
Az érintettek 10 százalékánál
súlyos rokkantság alakul ki.
Gyógyszerek
A gyógyszeres terápiában a beteg
ségmódosító antireumatikus
szereknek (Disease Modifying
Antirheumatic Drugs, DMARDs,
pl. metotrexát), a gyulladáscsök
kentôknek (nem-szteroid gyulla
dáscsökkentôk, illetve a szájon át
A szövetség a politikai döntés
hozókat is befolyásolni szeretné:
tegyenek lépéseket, hogy csökken
hessenek a betegek terhei, illetve
az is cél, hogy az érintettek és hoz
zátartozóik érezzék: erôs támo
gató hálózat áll mögöttük.
Az európai reumatológiai tudo
mányos társaságok szövetsége, az
EULAR (European League Against
Rheumatism) a megelôzés és reha
bilitáció összes kérdésével foglal
kozik, évrôl-évre kiadja a legújabb
terápiás ajánlásokat.
Az artritisz név alatt száz
nál is több különféle betegséget
értünk. Ezek közül a leggyako
ribb az oszteoartritisz, az ízüle
tek degeneratív, kopásos meg
betegedése, ami trauma, fertôzés
vagy öregedés miatt következik
be. Tipikusan a súlyhordozó ízü
leteket, a csigolyákat, a meden
cét, a csípôt és a térdet érinti. Az
idôs korosztályra jellemzô – a 65
évesnél idôsebb nôk egyharma
dát sújtja –, kockázati tényezôje
a baleseten kívül az elhízás.
A második leggyakoribb ízü
leti gyulladás-forma a reumatoid
artritisz. Ez az oszteoartritisszel
szemben a fiatalabb, munka
képes korosztály betegsége,
azonban mindkét kórformában
közös, hogy nem gyógyíthatók.
Viszont az orvostudomány ma
már egyre inkább képes arra,
hogy megakadályozza az állapot
rosszabbodását.
A reumatoid artritiszt jelenleg
autoimmun betegségnek tartjuk,
aminek oka nagyjából még ma
is ismeretlen. Mivel a szervezet
egészére kiterjedô gyulladás
ról van szó, a benne szenvedôk
élettartama tíz évvel is kevesebb
lehet, mint az átlagnépességé.
Világszerte a népesség körülbe
lül 1 százalékát érinti, hazánk
ban 50–60 ezer a diagnosztizált
reumatoid artritiszesek száma, és
10–20 ezren lehetnek azok, aki
ben fennáll a betegség, de még
nem diagnosztizálták. A korai
felismerés és a kezelés mihama
rabbi megkezdése nagyon fon
tos: így lehet az állapotromlást
a leghatékonyabban megelôzni.
A betegség legpusztítóbb szaka
sza az elsô két év, 70 százalékban
tartós fájdalommal jár, a betegek
15–20 százalékánál alakul ki
súlyos mozgáskorlátozottság. Az
orvosi ellátórendszer feladata,
hogy artritisz-központba jut
tassa az érintetteket (az artritisz-
központok listája honlapun
kon, a
www.medicalonline.hu
-n
olvasható).
Több mint százféle betegség
Kapcsolódási kórok
Manifesztációk testszerte
Csak kiváló orvosoknak!
A Nemzetközi Artritisz és Reumatizmus Szövetség (Arthritis
and Rheumatism International, ARI) célja, hogy felhívja az
orvosi, egészségügyi közösség, valamint a lakosság, és ezen
belül az érintettek figyelmét a reumás, valamint az egyéb
csont- és izomrendszeri betegségek jelentôségére, elterjedt-
ségére, az általuk okozott szenvedésre, a megelôzés és a
kezelés lehetôségeire.
Egy gyógyíthatatlan betegség gyógyítása igazi kihívás elé állítja
az orvost, nagy terápiás ügyességet és szakértelmet követel
– írta a
British Medical Journal
-ben még 1976-ban F. D. Hart a
reumatoid artritisz gyógyításának történetével foglalkozó cikke
bevezetôjében. A helyzet azóta sem változott: a kórképet nem
tudjuk gyógyítani, azonban a progresszió lassítására, megállítá-
sára ma már képes az orvostudomány.
Fotó: iStockphoto