M
edical
T
ribune
2011.
november
17.
7
Pénz–jog
bik érdekeinek világosabb kifeje
zôdése, felszínre kerülése és ezál
tal erôteljesebb kontrollja.
A globális (intézményi szintû)
teljesítményvolumen-korláton ala
puló finanszírozás számos kocká
zatot és problémát eredményez
het. A volumenkorlát vagy -keret
alulkezeléshez vagy várólisták
kialakulásához vezethet, hiszen
a finanszírozó által megállapí
tott korláton vagy kereten felül
a szolgáltató költségeit nem térí
tik meg. Ugyanezért a progres�
szivitás alacsonyabb szintjén álló
szakrendelôk, kórházak a bete
gek egy részét továbbutalhatják
magasabb progresszivitási szinten
mûködô, specializáltabb ellátást
végzô szolgáltatók felé. A TVK
miatt a tiszta teljesítményfinanszí
rozás alapján számolt bázisidôszak
adatainak torzulásai konzerválód
hatnak, hiszen a bázis is kódolási
trükköktôl, csalásoktól terhelt
lehet. A bázisfinanszírozáshoz
hasonlóanaTVKalkalmazásanem
biztosít elég mozgásteret az intéz
mények közötti versenyhez, és hoz
zájárulhat a meglévô, torz és fölös
kapacitásokkal terhelt kórházi
struktúra konzerválásához, külö
nösen a volumenkorlátok/keretek
megfelelô karbantartása, finomí
tása nélkül. A TVK erôsen korlá
tozhatja, de egyben mederbe terel
heti, szabályozhatja is a korszerû,
nagy értékû technológiák elterje
dését, fejlôdését, lehetôvé teheti
az egyedi döntések mentén kiala
kuló partikuláris érdekek érvényre
jutását. A tapasztalatok szerint
a kezelési esetszámok korlátozása
a progresszivitás csúcsán politikai
feszültséget gerjeszthet.
Dózsa Csaba (Med-Econ Kft,
Budapesti Corvinus Egyetem),
Borcsek Barbara (Med-Econ Kft)
ményvolumen-korlát/keretegyszol
gáltató teljes fekvô- vagy járóbeteg
szakellátási tevékenységére terjed
ki. A TVK többféleképpen is meg
állapítható: egy-egy intézmény
tevékenységére külön-külön, vagy
több, például egy földrajzi térség
ben mûködô egészségügyi intéz
ményre együttesen. Vonatkozhat
a TVK egy-egy intézmény jellemzô
(pl. nagy értékû, speciális) tevékeny
ségeire külön-külön, ezt szolgálta
tásvolumen-keretnek is hívhatjuk.
A teljesítményvolumen-korlát/keret
mûködhet abszolút plafonként is
vagy degressziós sávokkal. Ilyen
kor az adott idôszakra (hónapra,
negyedévre, évre) megállapított
keret feletti teljesítmények sávosan
csökkenô mértékben kerülhetnek
elszámolásra.
Aglobális teljesítményvolumen-
rendszertôl várható eredmények
és szakmapolitikai elvárások:
• az éves költségvetési keretek
betarthatósága;
• az éves díjtételek stabilizálha
tósága (az elôirányzattól függôen
az infláció követése, ezzel a díj
tételek lebegtetésének és a súly
számok visszanormálásának meg
szüntetése);
• a kódolási trükkökkel való
visszaélés lehetôségének minima
lizálása, vagyis
• a kódolásorientált kontroll
ing helyett az erôforrás optimali
zálására törekvô kontrolling;
• a túlzott teljesítménykényszer
és ösztönzés enyhítése;
• a szakmapolitikai célok direk
tebb megvalósíthatósága, mivel a
TVK mint közvetlen vásárlóerô
jelenik meg;
• a regionális térségi alapú
ellátásszervezés és ellátástervezés
nagyfokú alátámaszthatósága;
• a partikuláris érdekek, azaz
az egyes szakmacsoportok és lob
nanszírozás egyik következmé
nye az egészségügyi szolgáltatók
teljesítményének megnövekedése,
amely elsôdlegesen egyensúlyta
lansághoz, a kiadások növeke
déséhez vezet, illetve korrekciós
mechanizmusokon keresztül a tel
jesítményfinanszírozási díjtételek
elértéktelenedéséhez. Erre válasz
lehet a szolgáltatók teljesítmé
nyének korlátozása teljesítmény
volumen-korlátok (TVK) meg
határozásával. A TVK segíthet a
közfinanszírozónak a szakellátá
sok kasszáinak betartásában, a
költségek fékentartásban azáltal,
hogy egészségpolitikai eszköz
rendszert ad a kezébe, melynek
segítségével direktebben képes
kifejezni a vásárlás mennyiségét,
irányát, helyét a teljesítményfi
nanszírozás visszavonása nélkül.
A teljesítményvolumen-korlát a
járóbeteg-szakellátásra és az aktív
fekvôbeteg-szakellátásra vonat
kozóan szolgáltatónként, éves
szinten, havi bontásban meghatá
rozott elszámolható teljesítmény
mennyiség. Globális teljesítmény
volumen-korlátról/keretrôl akkor
beszélhetünk, amikor a teljesít
korlátot jelent. Minôségi korlátok
az orvos-szakmai protokollok és
az orvosi szakma etikai szabályai,
valamint a rendszeres finanszíro
zói ellenôrzések a szolgáltatóknál
(betegdokumentációk valódisá
gának és az ellátás jogosságának
ellenôrzése). Az egyéb (finanszí
rozáson kívüli) erôforráskorlátok
(ágyszám, mûtôk és diagnoszti
kai, terápiás eszközök kapacitása,
orvosi és szakdolgozói létszámkor
látok) a kínálati oldalon jelentkezô
mennyiségi korlátok.
A normatív teljesítményfinan
szírozás a teljesítményfinanszíro
zásnak az a változata, amikor a
finanszírozó egy teljesítés elvárt
(jellemzô, átlagos) ráfordítását
fizeti meg a szolgáltatónak, függet
lenül a szolgáltató tényleges ráfor
dításaitól. Ismertebb típusai: korri
gált fejkvóta alapú finanszírozás az
alapellátásban, ambuláns esetcso
portok a járóbeteg-szakellátásban,
és a homogén betegségcsoportok
(HBCS/DRG jellegû) finanszírozás
a fekvôbeteg-ellátásban.
Amennyiben az egészségügyi
finanszírozó szervezet nem mûkö
dik hatékonyan, a teljesítményfi
Az egészségügyi szolgáltatók
finanszírozásában a bázisfinanszí
rozást a teljesítményfinanszírozás
valamilyen formája váltotta fel az
egészségügyi rendszerek jelentôs
részében. A teljesítményfinanszí
rozás legfontosabb jellemzôje,
hogy a pénz követi a beteg útját
az ellátórendszerben. További
fontos jellemzô, hogy a tételes
teljesítményjelentés eredménye
ként az intézmények teljesítmé
nye összehasonlíthatóvá válik,
amelyet a finanszírozási összeg
is kifejez. A finanszírozás összege
alapvetôen két tényezô szorzata
ként adódik: a teljesített volumen
(q) * teljesítménydíj (p), ahol a tel
jesítménydíj elôre kihirdetett vagy
lebegtetett értékû díj (az adott
hónapban jelentett teljesítmény
nek és a szakfeladatra rendelke
zésre álló havi elôirányzatnak a
hányadosa szerinti díj).
A teljesítményfinanszírozás alap
vetôen output finanszírozást jelent:
a finanszírozó méri az egészségügyi
szolgáltatók teljesítményét (output
és/vagy outcome), és ennek alapján
történik a kifizetés. Ebben a rend
szerben az inputok (infrastruktúra,
kapacitások, humánerôforrás) allo
kálásában a szolgáltatók szabad
kezet kapnak addig a mértékig,
ameddig arra a teljesítményfinan
szírozásból származó bevételeik
fedezetet biztosítanak.
A teljesítményalapú finanszíro
zás egyértelmû pénzügyi ösztön
zést jelent a szolgáltatók számára,
hogy teljesítményüket (pl. az ellá
tott betegek számát, a vizsgálatok
és mûtétek számát) növeljék. A tel
jesítmények korlátlan növelésének
általában többféle kontrollme
chanizmus szab gátat, közülük az
adott területen élô lakosság (ami
objektív szükségletet fejez ki),
illetve a betegek száma keresleti
42. – Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának technikái:
teljesítményfinanszírozás és teljesítményvolumen-korlát
Egészség-gazdaságtani fogalomtár
A teljesítményfinanszírozás fajtái ellátási területenként
Háziorvosi ellátás
Vizitek száma; a gondozás alatt álló krónikus
betegek száma/aránya; szûréseken megjelent
betegek száma/aránya
Járóbeteg-szakellátás
Szakorvosi vizitek, kivizsgálások, kezelések száma
Otthoni szakellátás
Beteg otthonában elvégzett vizitek, ápolási
tevékenységek száma és jellege
Aktív fekvôbeteg-szakellátás
Ellátási események, mûtétek, kezelések száma
Krónikus fekvôbeteg-szakellátás Ápolási napok száma
Betegszállítás
Teljesített kilométerek száma
Mûvese-ellátás
Teljesített dialízisek száma
Labor- és képalkotó diagnosztika Elvégzett vérvizsgálatok, kivizsgálások,
diagnosztikai vizsgálatok száma
K L BU
GYÓGYSZERIPARI KONFERENCIA
K L BU
GYÓGYSZERIPARI KONFERENCIA
GYÓGYSZERIPARI KONFERENCIA
•
Az európai klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás tervezett változásai és a hazai jogszabályváltozások –
Dr. Pozsgay Csilla, GYEMSZI-OGYI
•
A klinikai gyógyszervizsgálatok szakmai etikai véleményezésének jogi/törvényi háttere az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai
Bizottságának gyakorlatában –
Prof. Dr. Fürst Zsuzsanna, ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság
•
Klinikai vizsgálatok jogi szabályozása
– Dr. Mogyorósi Dorottya, NEFMI
•
Klinikai vizsgálatok helyzete Magyarországon és a régióban –
Dr. Tarnai Judit, Pharm-Olam Gyógyszerkutató Kft
•
Új trendek és lehetőségek a klinikai vizsgálatok szervezésében –
Dr. Szakolczai Sándor Norbert, THEOREM Clinical Research
•
Gyermekklinikai vizsgálatok –
Dr. Skorán Ottó, Svábhegyi Gyógyintézet
•
Klinikai vizsgálatok és technológiaértékelés –
Dr. Jóna Gabriella, GYEMSZI
•
Biológiai gyógyszerek klinikai vizsgálata (kerekasztal-beszélgetés) –
moderátor: Prof. Dr. Fürst Zsuzsanna, ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság
Bevezető előadás:
Abiológiai gyógyszerek klinikai vizsgálatával és alkalmazásával kapcsolatos veszélyek
– Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor, SE ÁOK
Helyszín:
Danubius Hotel Gellért
1111 Budapest,
Szent Gellért tér 1.
Időpont:
2011. december 5.
www.medicalonline.hu
További információ:
Nagy Tímea
E-mail:
Telefon:
06-1/430-4520;
Fax:
06-1/430-4519
A klinikai vizsgálatok jelene és jövője
Magyarországon – trendek és lehetőségek