Gyógyítás
M
edical
T
ribune
2011.
november
17.
13
Új fejlesztések
A konferencia teret és lehetôséget
adott arra, hogy a legaktuálisabb
rák immunterápiás megköze
lítéseket a világ legszakavatot
tabb képviselôi közül jó néhá
nyan ismertessék, megvitassák.
A konklúziókat levonva és a
lehetôségeket felmérve a gyakor
lati alkalmazás Magyarországon
is megkezdôdhet. Az „Immunte
rápia éve”, 2010 sok újat hozott
az antitest alapú célzott immun
terápia, az adoptív sejtes immun
terápiák és génterápiák, a kom
binációs rákterápiás lehetôségek,
az elsô hivatalos rák vakcina
bevezetése és az új biomarkerek
kimutatása terén. Az FDA által
elfogadott új immunterápiás
szereket már adják is a szüksé
ges kritériumoknak megfelelô
betegeknek. A sipuleucel-T az
elsô autológ aktív sejtes vak
cina, amely bizonyos, már átté
tet képzô prosztatarákos bete
geknél hatékonynak bizonyult.
Az ipilimumab, az immunrend
szerre indirekt módon hatást
kifejtô, és ennek révén rákelle
nes hatású szer az elôrehaladott
stádiumú melanómás betegek, a
prosztatarákos és a nem kissej
tes tüdôkarcinómás (NSCLC)
betegek körében került alkal
mazásra több-kevesebb siker
rel. A vemurafinib (PLX4032)
egy fontos génmutáció (BRAF,
VE600) kimutathatósága eseté
ben, mint specifikus gátlószer
adható melanómas betegeknek.
Az 1998-as elsô mérföldkô, a
trastuzumab (humanizált anti
test alapú célzott immunterá
pia) HER2+ emlôkarcinómáknál
történt bevezetése óta számos új
immunterápiás szer vagy eljárás
került önmagában vagy kombi
nált kezelésként kipróbálásra.
A kombinációs terápiák az el
következô idôszak jó lehetôségei
és nagy kihívásai egyben. Ugyan
akkor igen neves klinikusok (MD
Anderson Rákkutató Intézet,
Houston, Texas, USA) az egyik
legaktuálisabb következô immun
terápiás fejlesztésrôl számoltak be
a Budapesti CITIM konferencián.
Az immunrendszer bizonyos sejt
jeit a sejtbiológia és a génmanipu
lációs fejlesztések legújabb techni
káinak alávetve, a kifejlesztett új
adoptív T-sejtes terápiák (CAR-
CTL, SB transzpozon rendszer)
szolid tumorok és hematológiai
betegségek esetében jó eséllyel
kerülnek kipróbálásra.
Transzláció
Az immunterápia esetében az
immunrendszer pilléreire alapo
zódik a transzlációs medicina
hídja, a közvetlen kapcsolat a
kutatói felfedezés és az alkal
mazásra kerülô új orvosi eljárás
között. Ha megfelelô alapra épül
a kidolgozott új terápiás eljárás,
eredményes a kapcsolat a kutató
és az orvos között és gyors a
tapasztalatcsere a hazai és a kül
földi szakemberekkel, akkor jól
használható lesz a híd, és várha
tóan sok rákos beteg gyógyulá
sát vagy életminôségének javulá
sát szolgálja majd.
Az ajánlott szakirodalom
megtekinthetô a Medical Tribune
szerkesztôségében.
Dr. Kotlán Beatrix PhD
Országos Onkológiai Intézet, Budapest
Kiterjedt kutatások széleskörûen
bizonyították az alacsony dózisú
aszpirinkezelés hatékonyságát
és biztonságosságát. Elismert
nemzetközi szakmai társasá
gok támogatják, irányelvek
(guideline-ok) javasolják, ennek
ellenére alkalmazása a szüksé
gesnél kevésbé elterjedt a köze
pes és nagy kardiovaszkuláris
(CV) kockázattal rendelkezô
betegek körében.
A nemzetközi REACH regisz
ter 2010 elején publikált ame
rikai adatai szerint az igazolt
kardiovaszkuláris betegségben
szenvedôk 25 százaléka nem
szedi az aszpirint a CV esemé
nyekmásodlagosprevenciójára.
1
Az Európai Kardiológus Társa
ság 2009. augusztusi kongres�
szusán bemutatott ACT vizsgá
lat (AspirinUnderutilization and
Compliance in CVD Treatment)
eredménye szerint az aszpirint
nem kielégítô mértékben alkal
mazzák a kardiovaszkuláris
betegségek kezelésében, és a
páciensek együttmûködése sem
éri el a kívánatos szintet. Bár a
megelôzôen szívrohamot szen
vedett betegek több mint 85
százalékának javasolták az ala
csony dózisú aszpirin szedését,
a nem együttmûködôk aránya
Európában 29, Latin Ameriká
ban 35, és az ázsiai országok
ban 37 százalék volt.
2
Egy friss, az Egyesült Álla
mokban végzett kutatásban
a primér prevencióban való
alkalmazás javítási lehetôségeit
igyekeztek feltárni.
3
A kocká
zati osztályba való besorolás a
Framingham Kockázati Pont
érték (Framingham Risk Score)
alapján történt. A vizsgálat
eredményei szerint az elsôdleges
koronáriaesemények foko
zott kockázati csoportjába esô
betegek 63,5 százaléka szedett
aszpirint (a fokozott kockázati
csoportba azokat a betegeket
sorolták, akiknél a 10 éven
belüli kardiovaszkuláris ese
mény bekövetkeztének kocká
zata 10 százaléknál magasabb
volt, vagy diabetes mellitusban
szenvedtek és emellett legalább
egy kardiovaszkuláris kocká
zati tényezôvel rendelkeztek).
Költséghatékonyság
A kis dózisú aszpirin a megfelelô
betegek kardiovaszkuláris
eseményei megelôzésének a
jelenleg rendelkezésre álló
legolcsóbb terápiás eszköze.
Széleskörûbb és adekvát alkal
mazása jelentôs hatással lehetne
a kardiovaszkuláris betegségek
nyomán keletkezô terhekre,
csökkenthetné az egészségügyi
kiadásokat valamint az egész
ség- és emocionális károsodást.
Költséghatékonysági számí
tások szerint az alacsony dózisú
aszpirin az 1,5 százalékos szív
koszorúér-betegség kockázattal
rendelkezôk esetén betegenként
és 10 évenként átlagosan 201
eurós megtakarítást eredményez
az Egyesült Királyságban és 797
eurót Spanyolországban.
4,5
Számos egészséggazdasági
elemzés igazolta az alacsony
dózisú aszpirin költséghaté
konyságát az elsô kardiovasz
kuláris esemény megelôzésében
is. Az egyik ilyen, négy európai
országban (az Egyesült Király
ságban, Németországban, Spa
nyolországban és Olaszország
ban) végzett vizsgálat szerint a
≥
1 CV kockázattal rendelkezô
betegek alacsony dózisú aszpi
rinnel történô kezelése jelentôs
megtakarítást eredményezett.
6
A WHO, a NIH (National
Institutes of Health) és egyéb
szervezetek által létrehozott
Worldwide Disease Control
Priorities Project 2006-os be
számolója szerint az aszpirin
rendszeres szedése szignifi
kánsan csökkentheti a fejlôdô
országok legfôbb halálokának,
a kardiovaszkuláris megbete
gedéseknek az elôfordulását.
Az alacsony és közepes jöve
delemtermelô országokban a
súlyos CV események egyne
gyede megelôzhetô lenne, ha a
megfelelô betegpopuláció asz
pirinkezelésben részesülne.
7
Az amerikai Centers for
Disease Control and Prevention
(CDC), a Partnership for Pre
vention
®
(PFP) és számos
egyéb szervezet megerôsítette
az aszpirin alkalmazásának
hasznosságát a szívbetegsé
gek megelôzésében.
8
Az egyik
tanulmány szerint 45 000 élet
lenne megmenthetô évente, ha
a kockázati csoportba tartozó
felnôttek 90 százaléka naponta
szedne aszpirint. Az amerikai
orvosok az aszpirint prevenciós
potenciálja és költséghatékony
sága alapján az elsôként válasz
tandó prevenciós eszköznek
tartják, amelynek segítségével
a népegészségügyi mutatók is
eredményesebben javíthatók.
9
Közvetlen és közvetett
költségek
Az
Annals of Internal Medicine
-
ben 2006-ban megjelent költ
ség-haszon elemzés szerint az
aszpirin a legkisebb költséggel
és leghatékonyabban elôzte
meg a szívrohamot és egyéb
kardiovaszkuláris eseményeket
azokban a férfiakban, akiknek
10 éves szívkoszorúér-betegség
kockázata 7,5 százalék vagy
annál magasabb volt.
10
Európában egy 2008-as becs
lés szerint a szívkoszorúér-be
tegségek közvetett és közvetlen
költségeivel kapcsolatos éves
anyagi ráfordítások meghalad
ták a 192 milliárd eurót.
11
Az
összköltség közel 62 százaléka
egészségügyi kiadás, 21 száza
léka a munkából való kiesés és
17 százaléka a szívkoszorúér-
betegek otthoni és egyéb ápo
lásának költsége. (Az Egyesült
Államokban ez a költség 2004-
ben a kardiovaszkuláris beteg
ségek esetén 368,4 milliárd, a
szívkoszorúér-betegség esetén
133,2 milliárd dollár volt.
10
)
A CV prevenció fontosságára
utal az az adat is, hogy évente
legalább 20 millióan élik túl a
szívinfarktust és a stroke-ot, és
közülük sokan hosszan tartó
és költséges kezelést igényel
nek, betegségük kiújulásának
és fatális kimenetelének is nagy
a kockázata.
12
Dr. Nagy Judit
Kardiovaszkuláris megbetegedések
Vezetô halálok, növekvô gazdasági teher
A 112 éve felfedezett aszpirin máig a legköltséghatékonyabb bizo-
nyított kardiovaszkuláris prevenciós eszköz, mégsem használjuk
kellô mértékben. Ezt a problémát vitatták meg 20 ország médiá
jának meghívott képviselôivel nemzetközileg elismert tudósok a
legnagyobb aszpirin gyártókapacitású, teljesen automatizált üzem
20 éves születésnapja alkalmából rendezett workshopon a német-
országi Bitterfieldben. Írásunkban a legfontosabb bizonyítékokból
válogattunk.
Irodalom:
1. Cannon CP, et al. Current use of aspirin and antithrombotic agents in the United States among out-
patients with atherothrombotic disease (from the Reduction of Atherothrombosis for Continued Health
[REACH] Registry). Am J Cardiol 2010;105:445-452.
2. Zaninelli A, Schwappach D. Adherence to low-dose aspirin in post-myocardial infarction patients: find-
ings from a survey of 18 countries. 2009 ESC Abstract
3. Romero SC, et al. Aspirin for Primary Prevention of Coronary Heart Disease: Using the Framingham Risk
Score to Improve Utilization in a Primary Care Clinic. 2008 Southern Medical Journal; 101(7):725-729.
4. Greving, JP, et al. Cost-Effectiveness of Aspirin Treatment in the Primary Prevention of Cardiovascular
Disease Events in Subgroups Based on Age, Gender, and Varying Cardiovascular Risk. Circulation
2008;117(22):2875-2883.
5. Bulugahapitiya U, et al. Age threshold for routine aspirin treatment to prevent cardiovascular disease in
patients without diabetes. Heart 2008;doi:10.1136/hrt.2008.150698
6. Lamotte M, et al. A multi-country economic evaluation of aspirin in the primary prevention of cardio-
vascular disease. An economic evaluation. Int J Clin Pract 2006;60:1129-37.
7. Disease Control Priorities in Developing Countries, 2nd ed. Eds: D. T. Jamison, et al. New York: Oxford
University Press, 2006.
8. Partnership for Prevention® Report. Preventive Care: A National Profile on Use, Disparities, and Health
Benefits. 2007.
9. Maciosek, MV, et al. Priorities among effective clinical preventive services: Results of a systemic review
and analysis. Am J Prev Med 2006;31(1):52-61.
10. Pignone M, Earnshaw S, Tice JA, Pletcher MJ. Aspirin, statins, or both drugs for the primary prevention
of coronary heart disease events in men: a cost-utility analysis. Ann Intern Med. 2006;144:326-336.
11. Heart Disease in Europe. The Medical News. 27 Feb. 2008
12. Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health. World Health Organization, http://www.
who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/cvd/en/
(X)
Pszichiátriai Lexikon
szakirodalmi
ajánló
A szerkesztô,
prof. Dr. Ozsváth
Károly
és szakavatott munkatár
sai a magyar pszichiátriai foga
lomtár nagyméretû birodalmát
hozták létre ebben a lexikonban,
amely bolyongásra alkalmas, de
az olvasás során a világos fogal
mazások miatt az eltévelyedés
veszélye nem áll fenn. A pszichiát
ria állandóan fejlôdô diszciplina,
újabb és újabb korszerû vizsgáló
módszerek jelennek meg benne és
számos más tudományterülethez
kapcsolódik (példaként: kognitív
idegtudomány,
in vivo
agyi kép
alkotó eljárások, molekuláris bio
lógia/genetika), az alap azonban
feltehetôen marad. Akiben bár
milyen érdeklôdés, olthatatlan
vágy keletkezik, hogy a pszichiát
ria szakkifejezéseinek terén isme
reteit gyarapítsa, tudásszomját
oltsa, nem kell messzire mennie,
idegennyelvû írásokat forgatnia,
elég, ha ezt a lexikont olvassa.
Egy ôsi kínai közmondás szerint
„távoli kút vize nem alkalmas
közeli tûz oltására”. Merítsenek
hát a közeli kútból!
A kiadvány megrendelhetô a kiadóban
Faragó Beatrixnél a 06-1/430-4510-es telefonszámon,
a books.medicalonline.hu weboldalon
vagy a [email protected] e-mail címen.
Folytatás a 12. oldalról