Page 11 - flippingbook magyar

This is a SEO version of flippingbook magyar. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »
Gyógyítás
M
edical
T
ribune
2011.
november
17.
11
a legmegbízhatóbb adatforrás, de
csak incidenciát, prevalenciát és
túlélés számítást ad, mert ez a fel­
adata. De mennyire pontosak az
adatai? A Nemzeti Rákregiszter
mindazon betegek mindazon ápo­
lásáról elektronikus úton auto­
matikusan ápolási jelentést kap,
akiknél a kezelôorvos daganatos
betegséget állapított meg. A rák­
regiszterbe nem küldik el a szö­
veges diagnózist, csak a hozzá­
rendelt BNO kódot. Ennélfogva
a Nemzeti Rákregiszter ada­
tai csak annyira megbízhatóak,
amennyire a kódokat szolgáltatók
kódolása megfelel a valóságnak.
A Rákregiszter folyamatosan kéri
az adatszolgáltató orvosoktól
a kódok ellenôrzését, visszaküldve
nekik a saját kódjaikat. 2009-ben
például az OOI Nôgyógyászati
Osztálya által kódolt betegek ese­
tében 29,9 százalék volt a hibás
kódok aránya, amit az ellenôrzés
után kijavítottunk. Vannak azon­
ban olyan intézetek, amelyek az
ellenôrzésre kiküldött listákat
egyáltalán nem vagy csak részben
nézték át, illetve olyanok is, ame­
lyek ismételt kérésre sem küldték
vissza a kijavított adatokat. Mit
tehet a Nemzeti Rákregiszter, mit
tehet az elvileg vezetô pozíció­
ban levô Nôgyógyászati Osztály?
Semmit!
Jelenleg csak egy lehetôségünk
van. Meg kell gyôzni a kollé­
gákat a Nemzeti Rákregiszter
adatgyûjtésének, az összegyûjtött
adatok ellenôrzésének, illetve az
összegyûjtött és kijavított adatok
kiértékelésének fontosságáról.
Ezáltal kaphatunk pontos képet
e megbetegedések epidemioló­
giai helyzetérôl. Az ápolási ada­
tok mostani hiányának pótlására
pedig ki kell dolgoznunk egy olyan
minimális tartalmú kérdôívet,
amelyet a megyei nôgyógyászati
osztályok, illetve az egyetemek
vezetôinek küldünk el, és amely­
nek kitöltése és visszaküldése után
sor kerülhet az adatok kiértékelé­
sére; csak így lesz lehetôségünk
a beavatkozások valóságos hely­
zetének feltérképezésére, a szük­
séges szakmai változások megva­
lósítására. Ezek az adatok arra is
módot adnának, hogy a kompe­
tenciaszinteket felmérjük, illetve
meghatározzuk. Ez irányba kívá­
nunk lépni, legalábbis addig,
amíg a múlt évben hozott, adat­
védelemmel kapcsolatos „saláta­
törvény” végrehajtási utasítása
meg nem születik. Mert amen�­
nyiben a Nemzeti Rákregiszter és
az OEP képes lesz kommunikálni,
jelentôsen elôrelépünk a tervezett
úton, és lehetôségünk lesz látni
a nôgyógyászati rákok valós epi­
demiológiai helyzete mellett e
daganatok kezelésének a helyzetét
is ma Magyarországon.
Dr. Pete Imre PhD
Országos Onkológiai Intézet,
Nôgyógyászati Osztály, Budapest
beavatkozás elsôdlegesen. De
nem tudjuk, hogy a többi 497
betegnél miért maradt el a mûtét,
vagy milyen kezelést alkalmaz­
tak. Exploratív laparotómiákat
általában petefészekdaganatos
betegeknél szoktunk végezni
(vagy kódolni), azonban az évi
országos 1952 exploratív lapa­
ro­tómia szám messze megha­
ladja a petefészekdaganat 2009-
es évi incidenciáját (1412). Tehát
nyilvánvaló, hogy ezen mûtéti
megnevezés alatt nem csak pete­
fészek­daganatos eseteket lehet
vagy kell érteni.
Kemoterápia
Nem tudunk arra vállalkozni,
hogy megmondjuk, hogy hány
beteg, milyen nôgyógyászati
diagnózissal, milyen kemoterá­
piás kezelésben részesült. Nem
tudjuk, hogy az egyes betegek
hány ciklust kaptak, nem tud­
juk, hogy a kezelési protokol­
lok szervi lokalizáció, szövettani
típusok szerint mennyire egysége­
sek, mint ahogy azt sem tudjuk
megmondani, hogy hány esetben
történt többedik vonalú terápia,
és mik voltak ezek. Csak abban
lehetünk biztosak, hogy min­
den ováriumtumoros beteg elsô
vonalú kezelésként mindenütt az
országban taxol és platina tar­
talmú kezelést kapott.
Mi tehát az általános
tapasztalat, mi lenne
a megoldás?
Általánosságban azt lehet mon­
dani, hogy a nôi nemi szervi daga­
natok gyógykezelésérôl annak az
intézetnek vagy annak az osz­
tálynak, amelynek feladata lenne
a kezelés szakmai irányítása,
semmilyen adat nincs a kezében,
amelynek alapján az ellenôrzés,
illetve a kiigazítás folyhatna.
Szakmai protokollokat gyártunk,
és azok betartására kérjük az
ellátással foglakozó kollégákat,
de hogy ezt ki hogyan tartja be, és
milyen eredménnyel gyógyít, azt
jelenleg nem tudjuk megmondani.
Amost rendelkezésünkre álló ada­
tok közül a Nemzeti Rákregiszter
elmúlt évben végzett mûtéteket
a megyei szakfôorvosnak. Eze­
ket az adatokat az évenként egy­
szer megrendezett osztályvezetô
fôorvosi megbeszélésen kiérté­
keltük. Országos vonatkozásban
ilyen adatokkal csak a 2009-es és
2010-es évre vonatkozóan ren­
delkezünk.
Lássuk elôször a 2009-es Pest
megyei és budapesti adatokat.
Ebben az évben 259 radikális
méheltávolítást és 529 exploratív
laparotómiát végeztek az érin­
tett régióban, illetve 108 mûtét
történt a szeméremtest rosszin­
dulatú daganata miatt, amibôl
36 volt radikális mûtét. Buda­
pesten és Pest megyében 367
cervixrákot, 503 petefészekrá­
kot, 455 méhtestrákot és 101
vulvarákot jelentettek be. A két
adatsort (mûtéti számok és
incidencia) összevetve nem tud­
juk megmondani, hogy valójában
a betegeknél milyen daganatot
hogyan látták el. Kit operáltak,
kit nem, akit nem operáltak, azok
milyen gyógykezelést kaptak. Mit
mondhatunk még Pest megyérôl
az adatok alapján? Azt például,
hogy a megye városi kórházaiban
126 radikális méheltávolítást,
236 exploratív laparotómiát, 53
vulvektómiát, a súlyponti kórhá­
zakban 38 radikális méheltávolí­
tást, 73 exploratív laparotómiát,
20 vulvektómiát (ebbôl radikális
10) végeztek.
Mi a helyzet Budapesttel? Itt
összesen 253 radikális méh­eltá­
volítást, 489 exploratív lapa­
ro­tó­miát és 119 vulvektómiát
végeztek a szakorvosok. Orszá­
gos összesítésben 604 kiter­
jesztett méheltávol ításra és
1952 exploratív laparotómiára
került sor, valamint 229 vul­vek­
tómiát végeztek az egész ország­
ban, amibôl 40 volt radikális
vulvektómia. Ha az országos
adatokat összevetjük az orszá­
gos incidenciával, ellentmon­
dásokba ütközünk. A radikális
méheltávolítások száma talán
értelmezhetô, azt jelenti, hogy
a 2009-ben felfedezett 1101
méhnyakrákos beteg közül 604
betegnél történt radikális mûtéti
60 százaléka halt meg. Ezeket az
ún. „halálozási arány” számokat
az Állami Népességnyilvántartó
Hivatal halálozási adatainak fel­
használásával lehetett meghatá­
rozni. A 2008 és 2010 közötti
idôszakra vonatkozóan az IARC
GLOBOCAN (Lyon) magyaror­
szági becsléseit vettük figyelembe.
Ennek alapján méhnyakrák ese­
tében a halálozási arány 49-rôl
43 százalékra, endometrium kar­
cinómák esetében 38-ról 24 szá­
zalékra csökkent, ovárium daga­
natok esetében pedig 61-rôl 68
százalékra emelkedett. A szemé­
remtest daganatokra nincs becslés.
Tehát az országban folyó munka
eredményeként a cervixdaganatos
halálozás csökkenését, a méhda­
ganatok esetében jelentôs csökke­
nését, míg a petefészekdaganatok
esetében emelkedését becsülték
a külföldi szakemberek. A fentiek
két dolgot jelentenek. Egyrészt,
hogy a petefészekdaganatos bete­
gek kezelésére különösen oda kell
figyelni, illetve, hogy a becslések
alapján 2010-ben Magyarorszá­
gon közel 38 000-re tehetô a nôi
nemi szervi daganattal (gyógyult/
aktív) élô betegek száma.
Gyógykezelési módok,
típusok, kezelésben részesült
betegek
A rosszindulatú daganatos bete­
gek gyógykezelése komplex
ke­ze­lés, ami általában mûtétet,
kemo­te­rápiát, illetve sugárke­
zelést foglal magában. E három
fô modalitás között elsôdleges
a mûtét. Minden olyan dagana­
tos beteg, akinek általános álla­
pota, illetve a daganat kiterjedése
lehetôvé teszi, mûtétre kerül.
Jelen pillanatban nem tudjuk
megmondani, hogy szervenkénti
megoszlásban hány betegnél és
milyen mûtéttípust alkalmaztak
az elmúlt években, mert ilyen
adatokkal országosan csak az
OEP rendelkezik. Ugyan az adat­
védelmi törvény jelenleg már
lehetôvé teszi, hogy a Rákregisz­
ter és az OEP adatbázisa kommu­
nikáljon egymással, de még nem
született meg ennek végrehajtási
rendelete. Most még csak arra szá­
míthatunk, hogy idônként az OEP
maga tesz közzé adatokat, mint
ezt tette a méhnyakrákszûréssel
kapcsolatban, illetve arra, hogy
elkészül a végrehajtási rendelet.
Mi az, amit mégis tudunk?
Budapesten és Pest megyében
a szülészet-nôgyógyászati osz­
tályok, közöttük az Országos
Onkológiai Intézet Nôgyógyászati
Osztálya is rendszeresen jelenti az
1999 augusztusa óta törvény írja
elô az észlelt rosszindulatú daga­
natos megbetegedések bejelentését
a Nemzeti Rákregiszternek, amit
az Országos Onkológiai Intézet
(OOI) mûködtet. A rákregiszter
adatai alapján azonnal kiderült,
hogy a nôi nemi szervi daganatok
incidenciája (100 ezer nôlakosra
nézve) a 2001-ben regiszt­
rált 86-ról 2009-re 84-re csök­
kent. Ezen belül a méhnyakrák
incidenciája jelentôsen, 26,5-rôl
20,9-re mérséklôdött, míg a másik
két leggyakoribb daganattípus,
az endometrium karcinóma és
a petefészekrák incidenciája alig
változott, talán kissé emelkedett.
Abszolút számokkal kifejezve: az
összes nôi nemi szervi daganat­
típust egybeszámítva évi 4500 új
megbetegedéssel kell számolni, s
ez a szám csak 2007-ben volt ala­
csonyabb, ekkor 4103 új esetet
regisztráltak. Tehát azt mondhat­
juk, hogy évente átlagosan 4500 új
beteg gyógykezelésére – mûtétre,
kemoterápiára, illetve sugárkeze­
lésre – kell felkészülni. 2009-ben
ez például 1101 méhnyakrákos,
1378 méhtestrákos, 1412 pete­
fészekrákos és 245 szeméremtest­
rákos beteget jelentett, a ritkább
elôfordulású daganattípusokat
nememlítve.Muszáj hangsúlyozni,
hogy ezek csak az utolsó évben
felfedezett új megbetegedések szá­
mai, mert emellett a korábbi évek­
ben diagnosztizált betegek elsô és/
vagy a recidívák miatt ismétlôdô
mûtéti, sugár- és gyógyszeres terá­
piája is hozzáadódik az ellátásra
váró új betegek tömegéhez.
Tehát hány ellátandó beteggel
és hány gyógykezelési esettel kell
számolni?
Ennek ismeretéhez tisztában
kellene lennünk a betegséggel élô
nôk sorsával kapcsolatos pon­
tos adatokkal, az egész ország­
ban. Fontos lenne például tudni
az incidenciákon kívül e betegsé­
gek prevalenciáját is, azaz, hogy
hány aktív és gyógyult daganatos
beteg él egy adott idôpontban az
országban, ami viszont a pontos,
személyre azonosítható halálo­
zási adatok ismerete nélkül csak
közelítô számításokkal becsülhetô
meg. A Rákregiszter 2007 végén
ilyen közelítô módszerrel szá­
molta ki a nôi daganatok lokali­
zációnkénti prevalenciáját, s esze­
rint akkor 32000-re volt tehetô
az ilyen daganattal élô nôk száma
az országban. Ezek között voltak
tumormentesek és recidiváló esetek.
2007 végéig a négy fô daganatban
(cervix, endometrium, ovárium,
szeméremtest) a korábban felfe­
dezett betegek 49, 38, 61, illetve
A nôgyógyászati onkológiai betegek ellátásáról
Töredékes adatok
Ebben az írásban a nôi nemi szervek rosszindulatú daganatai
miatt szenvedô betegek ellátásáról, a mûtéti és gyógyszeres
kezelések hazai lehetôségeirôl számolunk be. Bár ez a feladat
elsô látásra egyszerûnek tûnik, a részletes adatgyûjtés során
váratlan nehézségek bukkantak fel.
Fotó: iStockphoto