g y e r m e k g y ó g y á s z a t i T o v á b b k é p z ő S z e m l e
1 4
aktuális
Szűcs Dániel
Széklet-calprotectin IBD-ben
Az előzőekben láthattuk, hogy számos
betegség esetén számolhatunk a vérben
vagy a székletben kórosan emelkedett
calprotectin-szinttel. Mivel – ahogyan azt
a későbbiekben látni fogjuk – az emelkedés
jól korrelál bizonyos kóros állapotokkal, az
elmúlt években a figyelem egyre inkább
afelé irányult, hogy alkalmas-e a vizsgálat
invazívabb diagnosztikai módszerek kivál
tására vagy a betegség nyomon követésére,
elsősorban IBD-ben.
Az IBD diagnózisának felállítása az
esetek egy részében nem könnyű. A portói
kritériumrendszer alapján a diagnózis felál
lításának a részletes anamnézisen, fizikális
vizsgálaton, laboratóriumi és radiológiai
eredményeken, az endoszkópia során látott
képen, valamint a szövettani leleten kell
alapulnia
9
(1.
és 2. ábra).
E vizsgálatok egy
része a beteg számára megterhelő, idő- és
költségigényes, invazív. A laboratóriumi
vizsgálatok (CRP, vérsejtsüllyedés, ASCA,
ANCA) specificitása és szenzitivitása nem
mindig megfelelő. Ezért lenne szükség
egy olcsó, jól használható, nem invazív
markerre, amely segít a diagnosztikában
és a betegség nyomon követésében.
10
A székletben megjelenő calprotectin jól
tükrözi a gyulladásos sejtek intesztinális
nyálkahártyába áramlását, és mennyisége
összefügg az endoszkópia során látott elté
résekkel, valamint a szövettan során látott
gyulladás súlyosságával. A gyulladásos
szérummarkerekkel összehasonlítva a FC
sokkal pontosabb az alsó gasztrointesztinum
gyulladásos folyamatánakmegítélésében, de
jól használható vékonybelet érintő Crohn-
betegségben is.
11
Ezen felül a vizsgálat jól
alkalmazható a terápia nyomon követé
sére is: a remisszióban lévő IBD-betegek
FC-szintje az újonnan diagnosztizált, illetve
relapszusban lévő betegekhez képest csök
kenést mutat.
2
Az utóbbi időben számos cikk és átfogó
tanulmány látott napvilágot, amely a FC
diagnosztikus szerepét vizsgálta.
Kostakis és munkatársai 2012 júliusában
megjelent közleményében összesen 34, olyan
korábbi cikk eredményeit tekintették át és
foglalták össze, amelyben gyermekkori IBD-
ben szenvedő betegek széklet-calprotectin
eredményeit elemezték.
2
Améréseket ELISA
módszerrel végezték. Bár az összesített ered
ményekmeglehetősen nagy szórást mutattak,
az egyértelműen látszódott, hogy újonnan
diagnosztizált vagy relapszusban lévő IBD-
beteg (a colitis ucerosát és a Crohn-betegséget
külön vizsgálva is) FC-szintje jelentősen
emelkedett az egészséges kontrollszemélyeké
hez, illetve a funkcionális betegségben szen
vedőkéhez képest. Továbbá az is igazolódott,
hogy aktív IBD esetén jelentősenmagasabb
FC-szint mérhető, mint remisszióban lévő
gyermekek esetén, akiknél azonban a kont
rollokhoz képest emelkedett biomarkerérték
igazolható.
Az összes vizsgálatot nézve a módszer
szenzitivitása 12,5−100%, specificitása
58,3
−100% között volt. Frissen diagnoszti
zált, még nem kezelt esetekben a szenzitivi
tás 100
m
g/g-os határértéknél 73,5–100%
(95,8–100%,
ha a határérték 50
m
g/g),
a specificitás 65,9–100% (65,9–92,9%,
ha a határérték 50
m
g/g; 69,2–100%, ha
a határérték 100
m
g/g) volt.
Diagnosztizált és kezelt IBD esetén
a szenzitivitás 12,5–100% (100%, ha
a határérték 50
m
g/g; 12,5–68,2%, ha
a határérték 100
m
g/g), a specificitás 58,3–
100% (58,3–80%,
ha a határérték 50
m
g/g;
69,2–100%,
ha a határérték 100
m
g/g).
Ha nem tettek különbséget e két kategó
ria között, az eredmények a következők vol
tak: szenzitivitás 69,2–100% (95,3–100%,
ha a határérték 50
m
g/g; 69,6–100%, ha
a határérték 100
m
g/g), specificitás 69,2–
100% (71,9–100%,
ha a határérték 50
m
g/g; 69,2%, ha a határérték 100
m
g/g)
(2.
táblázat)
.
Ha colitis ulcerosában szenvedő beteg
eredményeit vizsgálták, akkor a szenzitivi
tás 30% és 100%, a specificitás 65,9% és
93,5%
között volt, Crohn-betegség esetén
sorrendben 50−100%-os szenzitivitást és
58,3
−100%-os specificitást kaptak. Ezek
az újonnan diagnosztizált és már kezelt
betegek összesített eredményei.
A leghomogénebb eredményt az aktív
IBD-csoport mutatta: szenzitivitás 96,2–
100% (96,2–100%,
ha a határérték 50
m
g/g; 100%, ha a határérték 100
m
g/g),
specificitás 71,9–100% (határérték 50
m
g/g).
Szintén jobb a specificitás, szenzitivitás,
pozitív és negatív prediktív érték azokban
a cikkekben, ahol csak új IBD-eseteket
vizsgáltak.
Összefoglalva elmondható, hogy jól
használhatónak találták a FC-vizsgálatot
kiegészítésként az eddig használt eljárások
mellé, mielőtt endoszkópiás vizsgálatra
kerül sor az IBD-gyanú tisztázására, illetve
a relapszus gyors megítélésére. Ezzel szem
ben − tekintettel a mérsékelt specificitást
igazoló eredményekre − negatív FC-szint
esetén sem tartják kizárhatónak IBD
fennállását.
Fontos megjegyezni, hogy − amint azt
látni lehet − nincs egyöntetűen elfogadott
2.
táblázat »
Szenzitivitás és specificitás az újonnan diagnosztizált és kezelt
IBD-betegek között
Szenzitivitás
Specificitás
Szenzitivitás
Specificitás
Határérték: 50
m
g/g
Határérték: 100
m
g/g
Friss
95,8–100%
65,9–100%
73,5–100%
69,2–100%
Kezelt
100%
58,3–80%
12,5–68,2%
69,2–100%
Együtt
95,3–100%
71,9–100%
69,6–100%
69,2%
1.
Ábra »
Crohn-betegség okozta vastagbél-nyálkahár-
tya gyulladás endoszkópos képe, ahol kifejezetten kóros
széklet-calprotectin-szintet mértünk
