2011. 1. szám
Interjú
6 | Praxismenedzsment
lényege, hogy kamatmentes támogatást ad-
na a praxiskezelô a potenciális vásárlónak:
a praxis egy éves bevételének maximum
80 százalékát visszatérítendô támogatás-
ként, hosszú lejáratra, kamatmentesen biz-
tosítaná az állam. A praxiskezelô végezné
a praxis adásvételek regisztrációját is.
– Rendben, látjuk az állam által garan
tált büdzsét, látjuk az ebbôl adódó korlá
tokat. Mit tehet, honnan tehet szert plusz
bevételre az, aki nemcsak elméletben, ha
nem a gyakorlatban is vállalkozó házior
vosként tekint magára?
– Még ebben az évben, de legkésôbb jövô
év elején szeretnénk definiálni, hogy me-
lyek azok a TB ellátáson kívüli tevékeny-
ségek, amelyeket a háziorvos végez. Jó né-
hány akad belôlük, és sokszor esetleges,
hogy a háziorvos kér-e ezekért pénzt, és
ha igen, akkor mennyit. Van olyan terü-
let, ahol ez szabályozott, van ahol kevés-
bé. A „kedvencem” az az egészségpénztá-
ri nyomtatvány volt, amelyet nekem kel-
lett lepecsételnem ahhoz, hogy a beteg a
pénztár terhére vásárolhasson szemüve-
get, hallókészüléket, vagy akár mehessen
wellness hétvégére. Úgy gondolom, ennek
a szolgáltatásnak a költségét az egészség-
pénztárnak kellene finanszíroznia, s nem
az államnak.
– Mi az akadálya annak, hogy ha a dok
tor háziorvosi szakvizsgája mellett még
egy szakképesítéssel rendelkezik, akkor
privát rendelést nyújthasson a körzetében
élôk számára? Az is érdekelne, vajon miért
nem lehet kialakítani egy olyan rendszert,
amelyben az orvos gondozhatja a betegét,
akár a kórházi ellátását is menedzselve?
– Keressük a választ arra, hogy az alapel-
látók miként tudnák hasznosítani egyéb
szakvizsgáikat is. Ennek egyébként elvben
nincs akadálya. Az már „technikai” kér-
dés, hogy az adott rendelôben ezt a szak-
rendelését milyen feltételek mellett tudja
mûködtetni, bár valószínûleg az ÁNTSZ
bevonásával ez is kivitelezhetô. A legfôbb
kérdés pillanatnyilag a finanszírozás. Az
alapellátással foglalkozó munkacsopor-
tunk igyekszik megteremteni ennek a le-
hetôségét, szeretnénk módot adni arra,
hogy praxis melletti szaktevékenységet
valamilyen korlátozott módon, a körze-
tekhez kötve háziorvosok is végezhesse-
nek. Ez csökkentené a járóbeteg-szakellá-
tás terhelését, de a megoldásra még nincs
kidolgozott tervünk. Az is reális felvetés,
hogy a fekvôbeteg-ellátásra szoruló bete-
geket menedzseljék a kollégák, az Egye-
sült Államokban ez például létezô gya-
korlat. De a jelenlegi munkamennyiség
mellett ez itthon egyelôre elképzelhetet-
len. Megvalósításához egyenletesebben
eloszló leterheltség, kisebb körzetek kel-
lenek. Amennyiben 1000 beteg jutna egy
háziorvosra, feltehetôen megvalósítható
lenne ez is, de amikor 1800–2000 beteg
van egy praxisban, kivitelezhetetlen.
– Ha már szabályzás: mikorra készül el
a háziorvosok hatáskörét újraszabályozó
rendelet?
– Ehhez nyugalmasabb jogalkotási perió-
dusra lenne szükség. A szakellátás átadá-
sa-átvétele teljesen leköti jogalkotási ka-
pacitásunkat. Jelenleg a csoportpraxis és
praxisközösség jogszabályi feltételeinek
kialakításán dolgozunk, az átalakulások
ösztönzése érdekében uniós forrásokat
próbálunk mobilizálni a következô egy-két
évben. Az a célunk, hogy a hatékonyabb
betegellátás érdekében akár a praxisközös-
ség, akár a csoportpraxis több szakembert
vonhasson be a betegellátásba. (A szaktár-
ca értelmezése szerint praxisközösségben
önálló gazdálkodás van, míg a csoport
praxis közös gazdálkodással
is
rendelke-
zik.
– a szerk. megjegyzése
)
– Mi akadályozza, hogy több háziorvos
összefogjon, és a költséghatékonyság jegy
ében bizonyos szolgáltatásokat közösen
mûködtessen?
– Semmi. Az önkormányzatok feladatát-
vállalási szerzôdése lehet akadály, nem
egységes a joggyakorlat ezen a téren.
– Ezen szeretnének változtatni.
– Az önkormányzati törvényt nem írhat-
juk felül. Azt szeretnénk, hogy legyenek
kötelezô elemei a feladatátvállalási szer-
zôdésnek. Jelenleg nagyon egyensúlyta-
lan a rendszer. Az önkormányzat kénye-
kedvétôl függ, hogy milyen elvárásokat
támaszt az adott háziorvossal szemben,
s mit nyújt neki ezért cserébe, mivel te-
szi könnyebbé a munkáját. Egyértelmûvé
szeretnénk tenni, hogy az ingatlan fenn-
tartása az önkormányzat kötelezettsége,
vagy például azt, hogy mennyi idôn belül
kell döntenie és szerzôdnie az új házior-
vossal. Ez napirenden van, a jelenlegi jog-
alkotási ciklus dedikált feladata, annak
érdekében, hogy kiszámíthatóbb környe-
zetben dolgozhassanak a háziorvosok.
Tinnyei Mária
A salátatörvény titkai
A területi ellátási kötelezettség
nélküli háziorvosokat
ellehetetleníti a december 5-én
elfogadott salátatörvény.
Több, mint háromszáz házior
vos lát el ilyen formában
mintegy 300–400 ezer embert.
Az ő rendelési, betegfogadási
jogukat veszi el a törvény
2015 végétől. Ha továbbra is
gyógyítani akarnak, költözhet
nek az ellátatlan területekre,
s építhetnek új praxist.
Az Egészségügyért Felelős
Államtitkárság munkatársai
vizsgálják, miként maradhat
nának meg a jogszabály
hatálybalépése után is az ezer
nél több beteget ellátó praxisok.