2011. 1. szám
Terápiamenedzsment
24 | Praxismenedzsment
– A Széll Kálmán Terv végrehajtójaként
is maradtak még a gyógyszeriparban
barátai?
– Miért ne maradtak volna? Most ugyan
kormánytisztviselô vagyok, de dolgoztam
már a gyógyszeriparban is. A szerepek cse
rélôdhetnek, a barátságokat mindez nem
befolyásolhatja. S miután voltam már elég
sok idôt mindkét oldalon, azt hiszem, is-
merem a motivációkat, értem a „nyelvet”.
– Akkor sem fagyott meg ön körül a levegô,
amikor a jövô évi 83 milliárdos megszorí
tással kapcsolatos információkat megosz
totta az érintettekkel?
– Nem. Nyilván nem örültek, de a gyógy-
szeripar szereplôi is e világban élnek.
A kormányok másutt is mind takaréko-
sabban bánnak a közpénzekkel, így nem
érte ôket váratlanul, hogy a magyar kor-
mány is hasonló lépésre kényszerül.
A megoldás viszont már jobban bántotta
ôket: nehezen fogadták el, hogy a piac sze-
replôit nem egyformán érintették a meg-
szorítások. Lelkesen támogatták volna, ha
a betegekkel osztozhatnak a költségeken.
Véleményük szerint az elvben 100 száza-
lékkal támogatott orvosságokért a patiká-
ban fizetendô 300 forint nincs arányban
azzal a várható haszonnal, egészségnye-
reséggel, amit az adott termék magában
hordoz. Állítják, ha a terápiára szorulók
többet fizetnének, akkor jobb lenne a be-
teg együttmûködése: szedné a gyógysze-
reit, biztosabban gyógyulna, és kevesebb
doboz kerülne akár bontatlanul is a sze-
métbe. Ebben nyilván van némi igazság,
de az egészségpolitika elkötelezett: a be-
tegek terhei nem nôhetnek…
– Ez egészen biztos? Sikerült fölmérniük
az október elsejei, sok szempontból na
gyon is merész új támogatáspolitika kö
vetkezményeit?
– Ha arra gondol, hogy a vaklicit nyomán
a támogatáscsökkentés növelte néhány
termék patikai árát, erre azt kell monda-
nom: minden csoportban maradt olcsó,
vagy lett még olcsóbb. Sokféle aggoda-
lom megfogalmazódott: hogy gyógyszer-
hiány lesz, hogy nem lesznek majd a pati-
kákban az új termékekbôl, a háziorvosok
nem tudnak kellô rugalmassággal terápi-
át váltani, problémák adódnak a betegek
átállításával – ám ezekrôl utóbb kiderült:
alaptalan félelmek voltak.
– A
Figyelô
legutóbbi számában azt ál
lítja: nem is igazi kiadáscsökkentés, csu
pán költségvetési trükk a 83 milliárd fo
rint. A nagyon drága gyógyszerek átsoro
lása a patikai forgalomból a kórháziba
pusztán technikai fogás, látszólag 40 mil
liárd megtakarítást jelenthet a gyógyszer
kasszának, de ezt a pénzt el kell költeni a
kórházakra. Hogy van ez?
– Ha az OEP közbeszerzés útján, közvet-
lenül szerzi be ezeket a gyógyszereket, és
úgy biztosítja a kórházak részére, hogy
azoknak nem is kell érte fizetniük, min-
denki jól jár. A betegek ott kapják meg a
gyógyszert, ahol felírják nekik, a gyártók
az eljárásokban tudnak árat csökkente-
ni, nagyobb lesz a verseny, a biztosító pe-
dig sokkal jobban tudja monitorozni a ké-
szítmények használatát. Ugyanezekre a
gyógyszerekre 2011-ben mintegy 40 mil-
liárdot költ a biztosító, a kórházi kasszá-
ban erre csak 30 milliárd fedezet van. Ek-
kora megtakarítást remélünk az intézke-
déstôl. Ez a Széll Kálmán Tervnek csak
az egyik kis része…
– Tartható lesz a 83 milliárdos megtaka
rítás?
– Ez két részbôl jön össze: a bevételi és
kiadási oldalt is érinti. Az eddigi tapasz-
talatok alapján azt gondolom, hogy a tá-
mogatás-kiáramlás mérséklése jól kézben
tartható, a bevételi oldal kicsit gyengébb
lábakon áll. Ott a terveket könnyen be-
döntheti a gazdasági körülmények meg-
változása vagy az, ha a parlamenti vita
változtat a paramétereken: 7–8 milliárd
forintot vihet el például az a módosító
indítvány, amely mégis lehetôvé tenné,
hogy a gyógyszeripar az ôket sújtó extra
adóból leírhassa a kutatás-fejlesztésre
költött pénz egy részét. Amit természete-
sen mi is támogatunk, kiemelten fontos-
nak tartunk, de nem biztos, hogy ezt az
E-alapból kell fedezni.
Új fogalmak: betegregiszter és kockázatmegosztás
A korbácsrendelet ideje lejárt
Betegregiszter és
kockázatmegosztás
– e két fogalomra épül
a jövô gyógyszerár-
támogatási filozófiája
és gyakorlata.
Az Országos Egész
ségbiztosítási Pénztár
gyógyszerár-támogatási
fôosztályának vezetôje,
Bidló Judit
állítja:
a regiszter célja nem
az orvosok minôsítése,
hanem az elsô körben
„figyelôlistára” kerülô
nyolc készítmény
hatásosságának
vizsgálata, eredmé
nyességének mérése.