2011. 1. szám
Terápia
20 | Praxismenedzsment
kell tennie a
progresszióért felelő ténye
ző feltárására
, kiküszöbölésére, mérsék-
lésére (hipertónia, proteinuria, diabétesz,
hiperlipidémia, szívelégtelenség, húgyúti
obstrukció, nem-szteroid gyulladásgátló
vagy fájdalomcsillapító rendszeres szedé-
se, dohányzás). Ehhez az életmódbeli ta-
nácsok és a diéta mellett leggyakrabban
ACEI/ARB-t és lipidcsökkentő kezelést
tud alkalmazni. A GFR követése segíti az
egyes terápiás beavatkozások hatékony-
ságának lemérését, a végstádiumú vese-
elégtelenség kialakulási idejének előre-
becslését is.
Végül, de nem utolsósorban a házi-
orvos kötelessége a CKD
szövődményei
nek felismerése és kezelése
(ateroszkle-
rózis, anémia, csont- és ásványi anyag-
cserezavar). Ezek közül legfontosabb a
felgyorsult ateroszklerózis. Nemzetközi
ajánlások szerint az idült vesebeteget a
legmagasabb CV rizikójú csoportba kell
sorolni, függetlenül az alapbetegség-
től és egyéb rizikótényezők jelenlététől.
A 2007-es III. Magyar Kardiovaszkuláris
Konszenzus Konferencia szerint a 60 ml/
perc alatti GFR és a mikroalbuminuria
(vagyis értelemszerűen a CKD valamen�-
nyi stádiuma!) nagy kardiovaszkuláris
kockázati tényezőnek számít. A jelen-
tősen fokozott kockázatért a kezdeti stá-
diumokban a klasszikus (pl. hipertónia,
diszlipidémia) és az ún. nem tradicioná-
lis rizikótényezők (pl. emelkedett CRP,
szimpatikus aktivitás) gyakori jelenléte
okolható, melyet a későbbi stádiumok-
ban a veseelégtelenséggel kapcsolatos
tényezők (só-folyadéktöbblet, anémia,
Ca-P anyagcserezavar, D vitaminhiány)
fellépte súlyosbít.
Az elmúlt években lezárult nagy vizs-
gálatok egyértelműen igazolták, hogy a
sztatinkezelés (szemben a fibrátokkal!)
jelentősen beszűkült vesefunkció esetén
is biztonságos. A SHARP vizsgálat bizo-
nyította azt is, hogy 1,0 mmol/l-es LDL-c
csökkentés a vesebetegekben is – az átlag
populációhoz hasonlóan – kb. 20 száza-
lékkal csökkenti a CV események gyako-
riságát a CKD stádiumától függetlenül.
Idült vesebetegségben a lipidanyagcsere
ugyanazon célértékeinek elérése szük-
séges, mint más nagy kockázatú állapo-
tokban. Amennyiben a háziorvos már
kialakult CV betegséget észlel, más igen
nagy rizikójú állapotokhoz hasonlóan,
a 3,5 mmol/l alatti összkoleszterin és a
1,8 mmol/l alatti LDL-c érték elérése ja-
vasolt, ami megteremti a lehetőségét az
ateroszklerotikus folyamat regressziójára.
A kardiovaszkuláris betegségek mellett
gyakori a renális anémia és a csont- és
ásványi anyagcserezavar jelentkezése is,
jellemzően a CKD 4., de néha már 3. stá-
diumában. A speciális vizsgálatok és ke-
zelések biztosítása céljából ilyenkor is in-
dokolt a beteg nefrológiai szakrendelésre
irányítása.
A CKD 4–5. stádiumaiban a gondozás
irányítása a nefrológus feladata. Az ilyen-
kor már igen gyakori renális anémia, illet-
ve csont- és ásványi anyagcserezavar mi-
att szükséges speciális vizsgálatokat (D3
vitamin, PTH, vasanyagcsere) és kezelé-
seket (eritropoietin, parenterális vas, ak-
tív D vitaminok, Ketosteril, foszfátkötők)
is itt tudják biztosítani, de mindezek ki-
vitelezésében szükséges a háziorvos köz-
reműködése is. Fontos, hogy a fenti zava-
rok hiánya esetében is időben, a várható
vesepótló kezelés elkezdése előtt legalább
egy évvel beutalja betegét a nefrológiára.
Segítséget tud nyújtani neki a megfelelő
vesepótló kezelés megválasztásában, elő-
készítésében (vesetranszplantáció, he-
modialízis, peritoneális dialízis, konzer-
vativ kezelés). Fel kell hívnia a családta-
gok figyelmét is az élő donoros preemptív
vesetranszplantációra, melynek eredmé-
nyei lényegesen jobbak, mint a többi keze-
lésé. Ezekben a stádiumokban különösen
fontos, hogy vigyázzon a nefrotoxikus, il-
letve a vesén át kiválasztódó gyógyszerek
megfelelő adagolására, kerülésére. Bár a
dializált, illetve vesetranszplantált beteg
ellátását sokszor a vesebetegségen túl is
biztosítják a szakgondozók, fontos hogy a
háziorvossal történő rendszeres kontak-
tus ilyenkor is megmaradjon.
Az elmúlt években a MANET számos
ajánlást (számított GFR értékelése, prote-
inuria vizsgálata, nefrológiai beutalás ja-
vallatai, ACEI/ARB adása, lipidcsökkentő
kezelés, kontrasztanyag nefropátia kivé-
dése, háziorvos hatásköri lista) dolgozott
ki, hogy segítse a háziorvosokat a CKD
felismerésében és kezelésében. Az aján-
lások tömör összefoglalókat is tartalmaz-
nak, érdemes legalább ezek átnézése, le-
töltése a társaság honlapjáról:
www.nefro
logia.hu
.
dr. Mátyus János
DE OEC I. Belklinika, Debrecen
A cikkhez kvízkérdések tartoznak,
melyek megtalálhatóak weboldalunkon:
www.medicalonline.hu
Személyre szabottabb
vérnyomáscsökkentés
dializáltakban
Két, látszólag hasonló vérnyo
máscsökkentô más módon
hat a dializáltak szívére,
mutatta ki egy, a
Journal of the
American Society of Nephro-
logy
-ban publikált vizsgálat.
A vesebetegeket általában két
vérnyomáscsökkentô gyógy
szercsoport valamelyik tagjá
val kezelik: vagy ACE-gátlóval
vagy angiotenzinreceptor blok
kolóval (ARB). E szerek a teljes
populációban hasonló arány
ban enyhítik a szívbetegséget.
Dr. Alp Ikizler,
a Vanderbilt
Egyetem munkatársa össze
vetette a két gyógyszercsoport
szívre gyakorolt hatását
dializáltakban: 15 beteget
vizsgált, akiknek egyharmada
ACE-gátlót, egyharmada ARB-t
és egyharmada placebót
kapott egy héten át, amit
három hétig tartó kimosási
periódus követett. Ezután
egy hétig mindegyikük olyan
gyógyszert kapott, amit az elsô
héten nem adtak neki,
s a kimosási periódust követte
a harmadik menet.
Az ARB-k hatásosabban
csökkentették a gyulladást,
az ACE-gátlók viszont
sikeresebben akadályozták
meg az erek károsodását.
Dr. Weisz Júlia