Gyógyítás
Medical Tribune
2013.
július 31.
11
■
A biológiai terápiát éveken keresz-
tül kell folytatni, és a hatásossá-
gát folyamatosan ellenőrizni kell.
Milyen gyakori a kezelés abbaha-
gyása?
–
Az SPA-s betegek 20 száza
léka rezisztens a biológiai kezelésre
–
Crohn-betegségben például ennél
magasabb az arány.
Akik két éven belül abbahagy
ják a biológiai terápiát, azoknak
a felénél nem vagy csak minimá
lisan hatott a kezelés, negyedük
mellékhatás miatt hagyja abba –
egyéb kezelési formáknál a kezeltek
fele lép ki a terápiából mellékhatás
miatt –, negyedük egyéb ok miatt
függeszti fel a biológiai kezelést, pl.
mert gyermeket akar.
■
A biológiai kezelés segít a Bechte
rew-kórra jellemző társbetegsége-
ken is?
–
Történetileg a biológiai keze
lést a reumatoid artritiszre (RA)
találták ki, tíz évre rá kezdték alkal
mazni SPA-ban, majd még 5-6 év
múlva a többi autoimmun beteg
ségben. Semmiféle elméleti alapunk
nincs azzal kapcsolatban, hogy miért
hat a biológiai kezelés, sőt ugyanaz
a biológiai kezelés teljesen külön
féle betegségekben, de szerencsére
így van. Ez az RA és az SPA esetén
még érthető is lehet, hiszen legalább
mindkettő mozgásszervi betegség, de
az SPA jellegzetes társbetegségei, az
uveitis, a psoriasis vagy a gyulladá
sos bélbetegség (IBD) esetén nehe
zen magyarázható meg, hogy miért
hat ugyanaz a szer a szemre, a bőrre
vagy a bélre, azon kívül, hogy gyul
ladás van mindegyik szervben. Min
denesetre a gyulladáscsökkentés jó
hatású a társbetegségekre is. Ellentét
ben mondjuk a nem szteroid gyulla
dáscsökkentőkkel, amiket sok SPA-s
beteg kap, és amelyek gyomor-bél
fekélyeket okozhatnak – ez, ha társ
betegségként colitis ulcerosa van
jelen, nagyon rossz. A biológiai keze
lés a társbetegséget se gyógyítja meg,
ahogy az alapbetegséget se, de leg
alább megállítja a romlását.
■
A szemészek, bőrgyógyászok, gaszt
roenterológusok tudnak az SPA és
a társbetegségei viszonyáról?
–
Amikor ezeket a szakorvosokat
felkeresi a beteg, akkor, ha egyálta
lán megemlíti, hogy fáj a dereka vagy
ízületi problémái vannak, nem ezek
a legfontosabbak. Érthető, ha egy
Crohn-beteg kivérzett állapotban
arra panaszkodik, hogy fájnak az
ízületei is, a gasztroenterológus nem
arra fog koncentrálni, akkor az a fő,
hogy a páciens túléljen.
Viszont a társbetegségek létét
mégis fontos korán felismerni, mert
mire az egyik betegséget sikerülne
uralni, előjöhet a másik. Az ASAS
és az egyéb szervezetek folytat
nak is kampányokat a társszakmák
képviselői felé, hogy megtanítsák,
milyen kérdéseket érdemes feltenni
a betegnek, hiszen az iritis- vagy
uveitis-esetek felében, psoriasisban
az esetek ötödében, IBD-ben ötödé
ben-tizedében a betegnek ugyanak
kor SPA-ja is van.
■
A társbetegségek akár korábban
is jelentkezhetnek, mint maga az
SPA?
–
Igen, meg is előzhetik, nem csak
egyszerre jelentkezhetnek. Ráadá
sul a COPD is gyakoribb e betegek
körében, és az általános gyulladás
az ereken is megjelenik, így gyako
ribb a szívinfarktus és a stroke is
–
ma már ez a fő halálok a pácien
seink körében, nem a tüdőgyulladás
vagy a baleset.
■
Mi a betegség korai időszakában
elkezdett biológiai kezelés ered-
ménye?
–
Ezt még nem tudjuk, a korai
biológiai kezelés csak 1-2 éve indult.
De mivel az SPA egy fiatalon, 20-30
éves korban kezdődő betegség, az
Ha valaki nem tornázik, és nem for
dít kellő figyelmet arra, hogy a tar
tása megfelelő legyen, akkor ugyan
úgy elgörbülhet, mint az, aki nem
kap biológiai kezelést. Az egy más
kérdés, hogy mivel nincs gyulladás,
a fájdalom sem jelentkezik, így nincs
a fájdalom miatt kikényszerített
testtartás, de a betegnek így is sokat
kell tennie azért, hogy a mozgás
tartományát fenntartsa. Nagy kér
dés, hogy 15-20 év biológiai kezelés
után a betegek hogy fognak kinézni,
azokkal összehasonlítva, akik nem
kaptak ilyen kezelést.
■
A betegek hány százaléka képes
a szükséges tornát elvégezni?
–
A tornagyakorlatok mindenki
számára elsajátíthatók, ha megfelelő
a fájdalomcsillapítás. Mindenkinek
kell legyen napi 10 perce. A valóság
ezzel szemben az, hogy a kórházban
mindenki megtanulja, majd egy év
múlva már csak a betegek fele tor
názik rendesen.
■
Elég lenne napi tíz perc?
–
A több persze nem árt, de napi
tíz perc elég arra, hogy a beteg
kimozgassa az ízületeit, és megaka
dályozza a rossz irányban történő
elcsontosodást. Torna esetén is
bekövetkezhet az elcsontosodás, de
akkor fiziológiás helyzetben követ
kezik be, és csak röntgen alapján
lehet megmondani, hogy az illető
beteg, ránézésre nem.
■
Milyen a hozzáférés a gyógytor-
nához?
–
Kevés gyógytornász van alkal
mazásban, a kórházak nem tudnak
eleget megfizetni, így csoportos tor
nával próbáljuk kiváltani őket.
■
A tornán kívül mit tehet a Bechte
rew-kóros magáért?
–
A beteg három dologgal tud
ártani saját magának. Mivel SPA-
ban csökkennek a légzőmozgások,
a tüdő esékenyebb minden fertő
zésre, ezt nem jó a dohányzás által
élethosszig tartó kezelés sok időt
jelent. Ez aggodalomra is okot ad,
kérdés, hogy mi lesz 20 év után. Már
nekünk is vannak 10 éves kezelések
kel tapasztalataink – eddig a hosszú
használat során semmi olyan alar
mírozó nem derült ki, amit ne tud
tunk volna.
■
A biológiai kezelés korában is igaz,
hogy a nem gyógyszeres kezelésnek,
a gyógytornának, fizio- és elektro-
terápiának ugyanolyan fontos sze-
repe van, mint a gyógyszeresnek?
–
Igen. A biológiai kezelés ugyan
a gyulladást jelentősen csökkenti,
de nem gátolja a csontosodást.
kiváltott nagyobb fertőzéshajlam
mal kombinálni – ráadásul gyulladá
sos betegségben a dohányzás sokkal
súlyosabb gyulladást eredményez,
mint alapesetben. (A 2. világhá
ború előtt, amikor Magyarországon
endémiás volt a tbc, a Bechterew-
kórosok legfőbb haláloka a tuber
kulózis volt – könnyebben kap
ták el a fertőzést, mivel a csökkent
légzőmozgások miatt nem volt teljes
a tüdő átlégzettsége.)
A másik két káros dolgot – az
olyan sport, ami árt a merev gerinc
nek, pl. magasugrás, illetve az elhí
zás – szerencsére minden SPA-s
beteg kerüli.
■
Mi a véleménye, a mai kezelési
lehetőségekkel a Bechterew-kóros
beteg életminősége kielégítő lehet?
–
Erről a betegek tudnának beszá
molni, én annyit mondhatok el, hogy
38
évvel ezelőtt is, amikor kezdtem
a szakmát, mellettünk volt a Lukács
gyógyfürdő. A folyosókról láttuk
a betegeket, sok közülük hihetetle
nül görbe volt. Most napokig nem
lehet ilyen hajlott hátú embert látni.
A látványosan súlyos végkimenetel
szinte eltűnt, a 30-40 éve fennálló
betegséggel élő idősek esetében is.
A nem szteroid gyulladáscsökken
tők, amelyeket a 70-es évek óta álta
lánosan használunk, sok mellék
hatással, de a betegek többségénél
fájdalomcsillapítást eredményeztek,
és a torna, amit erőltettünk, látvá
nyos javulást hozott. Valószínűleg
a betegek hétköznapjai is jobban
telnek ma. A páciensek 20-30 száza
lékában érintett a csípő- és a vállízü
let is; a protézis, amit ezek a betegek
kaphatnak, lehetővé teszi a nor
mál működést. Régen azok, akik
nél a tünetek korán, akár 15 éves
korukban kezdődtek a csípő gyulla
dásával, 30 évesen már mozgáskép
telenek voltak. A biológiai terápiával
pedig azok, akik más gyógyszeres
kezeléssel nem voltak karbantartha
tók, ma újabb esélyt kapnak.
DR. KAZAI ANITA
Fotó: Bodó Gábor
zatos beszűkülése, deformitások
kialakulása) kedvezőtlen hatásait
(
kardiovaszkuláris, légzőszervi,
életminőség).
célja a gyulladás okozta fájdalom
enyhítése révén a beteg életmi
nőségét a lehető legjobb szinten
tartani, s csökkenteni az elcsonto
sodás okozta strukturális elválto
zások (a gerinc mozgásainak foko
rosa. Ezeket összefoglalóan spon
dyloarthritisnek nevezzük, ami
magába foglalja a psoriasishoz
vagy gyulladásos bélbetegséghez
vagy iritishez társuló spondylitis
ankylopoeticát, annak dominálóan
perifériás ízületeket érintő változa
tát, a nem differenciált, valamint
a juvenilis – 16 éves kor előtt kez
dődő – formáját.
Mivel a betegség okát máig sem
ismerjük, csak tüneti kezelésre
van módunk. A tüneti kezelés
A betegségről röviden
A spondylitis ankylopoetica (a be
tegséget leíró orosz neuroló
gus neve után: Bechterew-kór)
a gerinc ízületeinek, szalagjai
nak ismeretlen eredetű élethos�
szig tartó steril gyulladása, amely
fokozatosan az érintett ízületek,
szalagok elcsontosodásához vezet.
A betegség az esetek felében egyéb
betegséggel társul: iritis, psoriasis,
Crohn-betegség vagy colitis ulce
Az alap- és szakellátásban dolgozók feladatai
A Bechterew-kóros betegek gondozása
Mivel nem rendelkezünk specifikus teszttel, a diagnózis nem egy-
szerű, és mivel a betegség okát máig sem ismerjük, csak tüneti
kezelésre van módunk, amiben a napi rendszerességgel végzett
torna révén fontos szerepe van magának a betegnek. A gyógy-
szeres kezelés alapja a nem szteroid gyulladásgátlók adása. Ezek
hátastalansága esetén biológiai szerek alkalmazhatók, amelyek
tartós adagolás során az esetek kétharmadában klinikailag jelen-
tős javulást eredményeznek – mindezek révén megszűnt a kór-
képre korábban jellemző látványos végkimenetel.
folytatás a 12. oldalon
folytatás a 10. oldalról
