Basic HTML Version
2012. 1. szám
Terápia
38 | Praxismenedzsment
1. táblázat. A relapszusprevencióban alkalmazott gyógyszerek
Gyógyszer neve
Az elsôdleges hatás helye és mechanizmusa Egyéb releváns hatás
Terápiás hatás
Acamprosat
Glutamát antagonizmus (NMDA, mGLuR5)
Fokozza a GABA-erg mûködést
Relapszusprevenció
Naltrexone
Ópiát antagonista
Relapszusprevenció
Disulfiram
Gátolja az aldehid-dehidrogenáz
Gátolja a dopamin-
b
-hidroxilázt
Relapszusprevenció
enzimet a májban, emeli
az agyban, ezáltal dopaminszint
az acetaldehid szintet
emelkedést eredményez
Antipszichotikumok
Dopamin DRD2 antagonisták
Relapszusprevenció,
– különbözô elsô és
(pl. olanzapin, quetiapin); részleges
antipszichotikum
második generációs szerek
agonisták (pl. aripiprazol)
Benzodiazepinek
Növelik a GABA-benzodiazepin
Megvonási tünetek csökkentése,
funkciót
relapszus-prevenció valószínû
Baclofen
GABA-B agonista
Relapszusprevenció
Gabapentin
Kálciumcsatorna antagonista
Relapszusprevenció és
megvonási tünetek csökkentése
Pregabalin
A kálciumcsatornákhoz kötôdik,
Relapszusprevenció
a kálciumbeáramlást modulálja
Topiramat
GABA-erg mûködés növelése és
Csökkenti az excitátoros
Relapszusprevenció
glutamát antagonizmus
ioncsatorna aktivitást
Memantin
NMDA antagonista
Relapszusprevenció
Odansetron
5HT3 antagonista
Relapszusprevenció
SSRI antidepresszáns
5HT visszavétel gátló
Relapszusprevenció,
(pl. sertralin)
antidepresszáns,
anxiolítikus hatás
Buspiron
5HT1A részleges agonista
Relapszusprevenció,
anxiolítikus hatás
a háziorvos az, aki személyesen isme-
ri a beteget, családját, lakókörnyezetét,
tehát életszerû, célzott tanácsokat tud
adni, és személyes hitelessége is nagy.
A szûrés és a rövid intervenció techni-
káját alkalmazva nem a gondozási prog-
ramba kerülô alkoholfüggôk számát
emelhetjük elsôsorban, hanem azokét a
magas kockázatú vagy ártalmas ivókét,
akik háziorvosuk munkájának köszön-
hetôen megállnak vagy visszafordulnak
az alkoholfüggôség felé vezetô úton.
Ha az alkoholfüggôség kialakult, ak-
kor az addikció tünetcsoportjával talál-
kozunk. Az addikció krónikus, gyako-
ri visszaesésekkel járó komplex zavar,
melyre kényszeres szerkeresés és szer-
fogyasztás jellemzô, amely impulzivi-
tással, kontrollvesztéssel, és az egyén
motivációjának a szerfogyasztásra való
beszûkülésével, a szer iránti sóvárgás-
sal társul.
Az utóbbi évtizedek neurobiológiai
kutatásai igazolják, hogy a legtöbb ad-
diktív szer, így az alkohol is kezdeti
megerôsítô, jutalmazó hatással bír, me-
lyet a nucleus accumbensben kiváltott
dopamin-felszabadulás okoz. Bizonyos
idô elteltével a rendszeres szerfogyasz-
tás jellegzetes, tartós változást alakít ki
az agyban. Ez azokat a neuronális körö-
ket érinti, melyek az önkontrollért, ju-
talmazásért, motivációért, jelentôség-
adásért, gátló kontrollért és a memória-
konszolidációért felelôsek. A változások
a szerfogyasztás abbahagyását követôen
is fennállnak, gyakran éveken, évtizede-
ken keresztül, ami a visszaesés fokozott
kockázatát hordozza. Az addiktív szerek
jutalmazó hatásának csökkentése, más
alternatív megerôsítôk (pl. korábbi, vagy
új kedvelt aktivitások, kreatív tevékeny-
ségek) hangsúlyozása, a szerhez kap-
csolódó kondicionált memória gátlása,
a kognitív kontroll erôsítése jelentik a
hatékony kezelés beavatkozási pontjait.
Megbízható vizsgálatok igazolják, hogy
az addikciók kezelésében a leghatéko-
nyabbak a pszichoterápiával, leginkább a
viselkedésterápiákkal kombinált gyógy-
szeres terápiák.
A megvonási tünetek kezelése
A rendszeres és jelentôs alkoholhatás kö-
vetkeztében az agyban kompenzatori-
kus változásként fokozott izgalmi (glu
tamátreceptorok, különösen az NMDA-
receptorok számának növekedése), és
csökkent gátló aktivitással (GABA-erg
rendszer csökkent érzékenysége) jelle-
mezhetô állapot alakul ki. Ezért alkohol-