Page 32 - MT 3

2012. 1. szám

Terápia

32 | Praxismenedzsment

A szorongás mint kóros állapot

és annak következményei

A szorongás a fájdalom mellett a leggyak-

rabban elôforduló panasz és tünet a medi-

cinában. Szinte minden betegséghez tár-

sulhat, azonban „önálló életet” is élhet, a

szorongás maga lehet a betegség lényege:

tüneteket és panaszokat/szenvedést okoz

és gátolja a normális funkciókat (pl. tár-

sas kapcsolatok vagy közlekedés). Gya-

kori betegség, az élettartam prevalenciája

kb. 25 százalék, nôknél átlagosan kétszer

olyan gyakori, mint férfiaknál.

A szorongásos és depressziós betegek

premorbid személyiségét és temperamen-

tumát negatív emocionalitás, túlzott aggó-

dás és stresszérzékenység jellemzi. A be-

tegség megjelenése gyakran függ össze

életeseményként (pl. szerelmi csalódás,

munka elvesztése) jellemezhetô stresszel.

A fontosabb szorongásos betegségek a

következôk:

• Fóbiák

– Agorafóbia pánikzavarral vagy pánik-

zavar nélkül

– Szociális fóbia

– Egyszerû (körülírt) fóbiák például ál-

lattól, magasságtól, vértôl, orvosi be-

avatkozásoktól (!)

• Pánikzavar (epizodikus, rohamokban

jelentkezô szorongás)

• Generalizált szorongás (régen: szoron-

gásos neurózis)

• Kevert szorongásos és depressziós zavar

(e kórkép jellemzôje, hogy a két tünetcso-

port együtt betegséget okoz, külön „kü-

szöbalattiak” maradnának)

• Akut stresszreakció

• Poszttraumatikus stressz zavar

• Kényszerbetegség

• Alkalmazkodási zavarok

A szorongásos betegségek gyakran járnak

szövôdményekkel, melyek közül kiemelen-

dô a pszichoaktív szer (elsôsorban alkohol)

abúzus, illetve dependencia, a depresszió és

az öngyilkosság. A szorongásos betegségek

egymással is szövôdhetnek, ami súlyosbítja

a betegek állapotát. A komorbiditás a bete-

gek túlnyomó többségét érinti, számos be-

tegnek 2–3 vagy akár több szorongásos és

más pszichiátriai betegsége lehet egyszerre

vagy egymás után. A szorongás szomatikus

betegségekkel szövôdve azok kedvezôtlen

prognózisával társul (pl. infekciók az im-

munfunkciók gyengülése miatt, gyakoribb

kardiális eredetû halál). Fontos, hogy a szo-

rongásos betegségek kezelés nélkül gyak-

ran progresszív lefolyást mutatnak és növe-

kedhet a komorbid állapotok száma.

A szorongásos betegségek csökkentik a

munkateljesítményt, növelik a betegállo-

mányban töltött idôt és akár teljes és tar-

tós keresôképtelenséget is elôidézhetnek.

Igen súlyosak lehetnek, ezért is fontos ko-

rai felismerésük és adekvát kezelésük.

Az egyes kórképek rövid ismertetésemeg-

található

Bitter István

„Szorongásos kórké-

pek” címû könyve alapján az alábbi web-

címen:

http://5mp.eu/fajlok/merenyi/bitter_

istvan___szorongas_www.5mp.eu_.pdf.

Szeretnénk kiemelni, hogy a minden-

napi stressz, köztük

az orvosi vizsgálat és

bármelyik betegség

gyakran okoznak át-

meneti szorongásos tüneteket (alkalmaz-

kodási zavar szorongásos tünetekkel),

melyek szoros összefüggést mutatnak a

kiváltó eseménnyel.

A szorongásos betegek

ellátása, különös tekintettel

a hazai helyzetre

A szorongásos betegek többségét világszer-

te a családorvosok látják el, s ehhez álta-

lában rendelkeznek a szükséges jogosítvá-

nyokkal, azaz a szakorvosokhoz hasonló

biztosítói térítéssel rendelhetnek gyógysze-

reket. Hazánkban ez nincs így, a hatékony

szerek többségét csak szakorvosi javaslatra,

meghatározott ideig rendelhetik a család-

orvosok. Ez többnyire felesleges orvos-be-

teg találkozásokat jelent. A hazai betegellá-

tásban részt vevô pszichiáter szakorvosok

száma a becslések szerint 2012 elejére 600

alá csökkent, ami már önmagában lehetet-

lenné teszi a nagyszámú beteg ismétlôdô

szakorvosi vizsgálatát. Kedvezôbb a hely-

zet, ha a családorvos és a pszichiáter szak-

orvos egy helyen rendelnek, ami a szemé-

lyes konzultációt megkönnyíti, azonban ez

ritkán valósul meg.

A szorongás ellátása a háziorvos praxisában

A leggyakoribb panasz

A szorongás elôfordul

egészségeseknél is és

lehet védô funkciója

(pl. a veszély elkerülé-

sére figyelmeztet,

ha túl közel megyünk a

szakadék széléhez), és

akár fokozhatja is

a teljesítményt

– gondoljunk például

egy olimpiai arany-

érmes sportolóra vagy

egy sikeresen vizsgázó

egyetemi hallgatóra.