Basic HTML Version
Praxismenedzsment | 27
Praxismenedzsment
2012. 1. szám
niszterek, majd a Nemzeti Erőforrás Mi-
nisztere is módosította, általában újabb
kötelezettségeket beillesztve.
Nézzük, mit tartalmaz a jogszabály:
• Az életkorhoz kötött vizsgálatok kö-
zül az I. sz. melléklet az alábbi gyermek-
kori szűrővizsgálatokat részletezi.
Az újszülöttkori fizikális, mozgás- és ér-
zékszervi vizsgálatok, mérések, veleszüle-
tett anyagcsere-betegségek keresése, majd
ezt féléves korig többször megismételve.
Egy éves kortól évente a pszichomotoros
és mentális fejlődés nyomon követése, az
antropometriai paraméterek folyamatos
rögzítése, fiúknál a rejtettheréjűség kizá-
rása, pajzsmirigy tapintás, iskoláskorban
fogászati szűrés, vérnyomásmérés, a táp-
láltsági állapot vizsgálata, hazai standar-
dok szerinti értékelése. A családi anam-
nézisben szereplő egyes megbetegedések
esetén célirányos vizsgálatok is szóba jö-
hetnek. Bár a jogszabály itt nem sorolja
fel, de ide tartoznak az életkorhoz kötött
védőoltások is. Ennek az életszakasznak
mintegy lezárásaként, a 16. életévben ala-
pos záró vizsgálatot ír elő.
Ezeket a vizsgálatokat a Magyarorszá-
gon példaértékűen működő gyermekor-
vosi és védőnői hálózat általában kor-
rekten elvégzi és dokumentálja. Ebben
az életkori szakaszban a gyerek viszony-
lag szoros és rendszeres orvosi ellenőrzés
alatt áll.
A gondok a későbbi életszakaszban kez-
dődhetnek, akkor, amikor a szervezett is-
kolai képzésből kiesők belépnek a mun-
ka, vagy sajnos nem ritkán a munkanél-
küliség világába.
• A jogszabály II. sz. melléklete a 21
éves kori alapstátusz meghatározását ír-
ja elő. Ez sokkal ritkábban történik meg,
hiszen ebben az életkorban a fiatalok már
kikerültek a gyerekorvos és a védőnő lá-
tóköréből.
Az alapstátusznak tartalmaznia kell a
családi anamnézis alapján olyan beteg-
ségekre irányuló vizsgálatokat is, ame-
lyeknek nagy egészségkockázata lehet.
A szülők koszorúsér-megbetegedése, dia-
bétesze, lipidanyagcsere-betegségei meg-
határozóak és nagyobb kockázatot jelen-
tenek a gyermek számára is, ez irányú
vizsgálatokat indikálva. Az életmódbe-
li tényezők, az elhízás, az egészségtelen
táplálkozási szokások, a mozgásszegény-
ség, a dohányzás, az ebben a korban már
nem ritka alkoholizálás feltárása, a fogor-
vosi ellenőrzés fontos, előírt feladat, ami
közel sem mindig teljesül.
Ezt követően 21–40 év között ötévente,
a fokozottabb kockázattal rendelkezőknél
2 évente kellene a vizsgálatokat ismételni.
Lényegében hasonló ajánlások vonat-
koznak a 40–64 év közötti korosztályra,
kiegészülve a sztomato-onkológiai szű-
résekkel, vesebetegségek fokozott kocká-
zata (hipertónia, diabétesz) esetén a ve-
sefunkciók vizsgálatával. Kis rizikójú
személyeknél 5 évente, nagyobb veszé-
lyeztetettség esetén 2 évente vizsgálan-
dó a keringési státusz a boka-kar index
meghatározásával, a perifériás keringés
tapintásos vagy eszközös vizsgálatával
(mini-Doppler). Ebben az életszakaszban
évente ajánlott a mellkasi röntgenvizsgá-
lat/tüdőszűrés.
Ha a páciens már 65 év feletti, a vizs-
gálatok kétévente indokoltak, kiegészítve
az érzékszervek évenkénti vizsgálatával,
szükség szerint szemészeti vagy audioló-
giai konzílium bevonásával. Ugyanez vo-
natkozik a tüdőszűrésre is.
• Mindezen háziorvosi vizsgálatok mel-
lett, népegészségügyi célú, célzott szűré-
sekre is szükség van, és ezeket a III. sz.
melléklet írja elő.
A 25 és 65 év közötti nőknél egyszeri
negatív eredményű vizsgálatukat köve
tően háromévenként elvárás a nőgyó-
gyászati vizsgálat, az onkológiai méh-
nyak-szűrés, a citológia, a kolposzkópia.
Az emlőrák szűrésére országosan koordi-
nálva szerveznek mammográfiás vizsgá-
latokat a 46–65 év közötti nők számára.